Egy fontos kérdés jellemzi a 2004-es olimpiai játékok előzményeit: sikerül-e a görögöknek a nyitóünnepségen megnyitni a küzdőtereket és az athéni infrastruktúrát? A megnyitó augusztus 13-ára, pénteki napra esik. A munkálatok nemzetközi szimbóluma egy 18 ezer tonna tömegű, 70 millió eurós tető, ezt napi egyméteres előrehaladással húzzák az olimpiai stadion fölé.
Fotó: MTI
Nemrégiben a szerkezet második fele is a helyére került, s ettől végre érzékelhető kezd lenni az optimizmus a stadionban; ha az új metró nem készülne el időben, akkor legfeljebb majd több busz és taxi lesz az utcákon.
Az Atos Origin francia IT-szolgáltató azonban nem hagyatkozhat semmi effélére. A konszern 2001 szeptembere óta munkálkodik a versenyek infrastruktúráján és az alkalmazásokon. Ez év elején pedig átvette az olimpiát szponzoráló Schlumberger Sema IT-szolgáltatásait és a cég Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (IOC) kötött szerződését is. A helyszínen nem sokban mutatkozott meg a tranzakció; a dolgozók még mindig a régi belépőkártyákat használják, és többé-kevésbé tudomásul vették a szolgáltatóváltást.
|
Sok idejük nem volt megszokni a megváltozott körülményeket, ugyanis az IT-projekt időterve könyörtelen, és elképzelhetetlenek a más projektekben megszokott csúszások. „Az átadási időpont nem rugalmas” – mondja Aris Seitanides, Athén operatív IT-biztosa. A 12 órás műszakokban dolgozó, kereken 170 fős IT-csoportot az év eleje óta nem engedik szabadságra. ők egy athéni lakónegyedben, a görög szervezői bizottság modern épületében dolgoznak; kétharmadaduk már a 2002-es, Salt Lake Cityben megrendezett téli olimpián is jelen volt.
Július közepén, a „forró szakaszban” 320-ra növekedett az Atos-specialisták száma, s ehhez még csatlakozott 3000 tiszteletbeli segéd, akik nélkül nem lehetne lefolytatni a játékokat. Az önkéntesek többek között a versenyek eredményeiről készült nyomtatványokat juttatják el a lebonyolítókhoz, de a megfelelő kompetenciájúak az IT legmagasabb szintű (First-Level-Support) támogatásáról is gondoskodnak a küzdőtereken. Az önkéntesek megfelelő kiképzése már önmagában is gigászi feladat, s ezt az Atos Origin – a megnyitó ünnepség előtti hetekben – szintén magára vállalta.
Az IT-költségvetés összegét nem nevezik meg. Állítólag a Salt Lake City-ben megrendezett téli játékok energia-, távközlési és IT-kiadásai 300 millió dollárra rúgtak (nem tudni, milyen megoszlásban). Bár a küzdelmek itt két-háromszorta nagyobbak lesznek, Athén is ilyesféle összeggel gazdálkodhat, euróban. A hivatalos weboldal ez idő tájt 272 millió euróról tájékoztat; ennyit adott össze a 11 nemzetközi szponzor. Az Atos Origin mellett hagyományosan ott van közöttük például egy gyorsétterem-hálózat, egy üdítőital-gyártó és egy hitelkártya-konszern is.
Másolás, áttérés, bővítés, tesztelés
Athén IT-költségvetése azért nem lesz sokkalta nagyobb a Salt Lake Cityben rendezett olimpiáénál, mert az alkalmazások és eljárások nagyjából háromnegyedét egyszerűen „átemelték”. Persze ezeket a programokat át kellett állítani a most használatos platformokra, például Windows NT 4-ről Windows 2000-re. Sőt az Atos Originnak bővítenie kellett az alkalmazások funkcióit: a már meglevő francia és az angol mellé fel kellett venniük a görög nyelvet is és a versenyek protokolljai már automatikusan elküldhetők a hírügynökségeknek.
Bár a költségeket homály fedi, éppen az Olimpián van a legnagyobb szükség konkrét számokra; azok az athéni Technology Operations Centerben (TOC) gyűlnek össze, és onnan nemcsak az adóállomásoknak küldik majd tovább az adatokat, hanem a küzdőterekre is, és majd a helyszínen működő 2000 nyomtatóról fogják visszaigazolni őket. A TOC a kapcsolóközpont, amely adattárként, és az összesítés utolsó fázisaként szolgál. Egy innen kiinduló vészhelyzet eszkalációja Senitaides szerint – aki a játékok ideje alatt az IT-központ vezető lesz – kizárható. Minden kiszolgálónak van legalább egy háttérkiszolgálója, és az adatokat egy külső rendszerbe is tükrözik. A külső rendszer pontos helye nem nyilvános, mindössze annyi tudható róla, hogy „nem ugyanabban a földrengési övezetben van, mint Athén.”
Fotó: MTI
Ahhoz, hogy Görögország új rendszerek bemutatójává váljon, túl fontos követelmény a megbízhatóság. A több mint 10 ezer munkállomás Windows 2000 rendszeren fut, amely a projekt tervezésének három évvel ezelőtti megkezdésekor is már bejáratott rendszernek számított. Ebből a tízezerből 4000 számítógép információs állomásként szolgál majd a város számos helyén, hogy a hazaiak és a vendégek követhessék a versenyek eredményeit. Ezek a terminálok az olimpiai család az „Info2004″ intranetjén futnak majd.
„A legfontosabb kritérium a szoftver és a hardver stabilitása” – mondja Seitanides. Az adatintegritás döntő tényező a projekt sikerében, s nem csak a versenyekkel összefüggő adatok integritása; meg kell birkózni a versenyzők, lebonyolítók, kísérők, szponzorok és újságírók 200 ezerre becsült akkreditációjával is. Ezek a játékok idejére egyben vízumként is funkcionálnak a nem európai beutazók számára. Erősen össze kellett hangolni a munkát a görög hatóságokkal, de sikerült: ez a platform már egy teljes éve működőképes. Minden résztvevő laminált igazolványokat kap, s arra egyebek között optikailag és vonalkóddal is fel van írva, hogy mire jogosult ezen vagy azon a helyszínen és biztonsági övezetekben. Az intelligens kártyák használatának ötletét Seitanides szerint anyagi okok miatt vetették el.
Az olimpiai IT-vidék megoszlik a Windows- és a Sun Solaris-tábor között, mivel az adatbázisokat a Microsoft és az Oracle szolgáltatja. A számítógépek az EMC-től és a Suntól valók, a hálózati technológia a Ciscótól. Egy kis IT-pikantéria: az Athoc, a görög szervezőbizottság nem talált magának hardverszponzort, ezért minden készüléket egy helyi beszállító-konzorciumtól kellett megvásárolnia. Hogy mi lesz a gépek sorsa a játékok után, azt még senki sem tudja. Salt Lake Cityben a Gateway PC-it iskoláknak adományozták.
Márvány helyett Rigips
Persze nem ment minden az időterv szerint, s ezt be is ismeri a görög IT-irányító. Volt néhány hét csúszás a TOC kiépítése közben: az május közepén még nyers Rigips állapotban volt, s az IT-részleg sarokcsiszolók, hegesztők és kábeldobok között végezte munkáját. A késedelemmel küszködő építkezés miatt nem kell aggódni: Athénban ez mindennapos. Az Atos dolgozóinak a 2003 óta folyó állandó tesztelés jelenti a mindennapi feladatokat. Hetven szakember több mint 200 ezer órát töltött a rendszer gyenge pontjainak keresésével. „Az volt a legfontosabb, hogy összhangba hozzuk az alkalmazásokat a lehetséges kiesési kockázatokkal” – mondta Seitanides.
Az Atos Origin a kárhelyzeteket négy különböző szint szerint csoportosította: kevés embert érint, sok embert érint, befolyásolja a játékok menetét, és végül a legszélsőségesebb esetben: a játékok leállnak. Seitanides elmondása szerint Salt Lake Cityben a versenyek alatt csak az alsó két szinthez sorolható nehézségek fordultak elő, például nyomtatók, kapcsolók, munkaállomások kiesése. Remélhetőleg most sem lesz nagyobb fennakadás.
A rendszerintegrátor azonban egy „árnyékcsapattal” már a megnyitás előtt azt próbálgatja, hogy vajon hogyan hatna egy áradás, földrengés vagy egy közlekedési káosz az IT-csapatra. Ide tartoznak a terrorcselekmények következményei is, de ezt a szót lehetőség szerint kerülik az itteniek. A biztonság az IT-től függetlenül is kényes kérdés Athénban: a játékok megóvása az esetleges támadásoktól összesen több mint egymilliárd euróba kerül a szervezőbizottságnak – háromszor annyiba, mint tervezték és négyszer annyiba, mint Sydneyben. Még a NATO felderítőgépei is köröznek a térségben a játékok ideje alatt.
