Belföld

Iskolai rögbiprogramra is ment az állami pénzből

Nem válaszolt arra a kérdésünkre a Magyar Rögbi Szövetség, hogy hány gyerek kezdett játszani a Gyere rögbizni! iskolai program keretében, miként azt sem árulták el, hány intézményben fut a projekt. Ez azért fontos kérdés, mert a lapunk birtokában lévő támogatási szerződés szerint erre kaptak 454 millió forint közpénzt a 2024-es budapesti olimpiai pályázattal összefüggő támogatásként. Korábban 2 milliót kértek az adatokért, a NAIH felszólítására azonban végül küldtek át táblázatokat. Ezekből azonban nem derül ki, mit tettek a vállalt célok megvalósításáért. Ellentétben számos szövetséggel: a vitorlázóktól a súlyemelőkig példás elszámolásokat és átlátható költéseket láthatunk.

Kétmillió forint költségtérítést kért a Magyar Rögbi Szövetség a 24.hu-tól azért, hogy kiadja, tételesen mire költötte azt a 454 millió forint közpénzt, amelyet „2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatásként” kapott. Minthogy nyilvánvalóan közérdekű adatokról volt szó, lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely felszólította a szövetséget, hogy költségtérítés kérése nélkül teljesítse az adatigénylést.

Ennek a rögbiszövetség annyiban eleget tett, hogy 151,6 millió forint elköltéséről részletesen beszámolt. Minden apró tétel szerepel a sorban a 8355 forint értékben vásárolt masszázsolajtól a 10 200 forintos mosásig. Ám több száz millió forint sorsa nem derül ki a dokumentumokból, amire magyarázatot adhat, hogy a támogatási időszak hajrájában költötték el a pénzt.

A határidőkről azért tudni mindent, mert Tóth Bertalan MSZP-elnök korábban megkapta a támogatási szerződéseket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Rögbi Szövetség közötti megállapodás alapján 2019. január 31-ig használhatták fel az állami támogatást. A szerződésben rögzítették, hogy a pénzből fejlesztik az esztergomi ferences gimnázium, a váci Király Endre Iskola pályáját, a székesfehérvári Köfém-pályát, valamint kialakítják a budapesti rögbiközpontot. Emellett a Gyere rögbizni! iskolai program is szerepel a vállalások között. Megkérdeztük a szövetséget, hogy ennek keretében hány gyerek kezdett a sportággal ismerkedni, hány intézményben fut a program, ám felvetéseinkre nem kaptunk választ. Pedig fontos program lehet, hiszen a sportágfejlesztési stratégia is részletesen taglalja.

Azokra a kérdéseinkre sem kaptunk választ, amelyek arra vonatkoztak, mennyi pénzből fejlesztették a kijelölt pályákat, és ki volt a kivitelező.

Ennek nyomán egyelőre nem tudhatjuk meg, pontosan mit és hogyan teljesített a majd’ félmilliárd forint állami támogatásért tett vállalásai közül a Magyar Rögbi Szövetség.

Még a számlán a pénz

A Magyar Rögbi Szövetség cikkünk megjelenése után arról tájékoztatta lapunkat, hogy „2018. november 30-án kiadott közleményéhez képest nincsen változás az infrastruktúra-fejlesztésre kapott állami támogatások sorsát illetően. Jelenleg a beruházásokat megelőző közbeszerzési eljárások előkészítése zajlik, 300 millió forint a szövetség számláján van.” Azaz a közbeszerzési eljárások még nem zárultak le, így értelemszerűen arról egyelőre nem lehetnek bővebb információk.

Lapunk kíváncsi volt arra is, hogy a többi kiválasztott szövetség mire költötte a 2024-es budapesti olimpiához kapcsolódó támogatásként kapott pénzt, amelyet annak ellenére sem kellett visszaadniuk, hogy a főváros visszavonta pályázatát.

Több megkérdezett is példamutató gyorsasággal és részletességgel válaszolt. A Magyar Súlyemelő Szövetség 202 millió forint elköltéséről küldött táblázatot, és jelezték, közbeszerzési eljárásokat bonyolítottak le még az eszközbeszerzések alkalmával is. Az eszközbeszerzésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggő kiadásokon túl edzők fizetését, valamint műhelyek támogatását finanszírozták a pénzből. Hogy ebből nem gazdagodtak meg klubok, azt jelzi, hogy 800 ezer és 2 millió közötti összegre számíthattak a műhelyek.

A Magyar Vitorlás Szövetség hasonló pontossággal, a támogatói szerződésben megjelölt céloknak megfelelően csoportosítva mutatta be a 171 millió forint elköltését. A versenyrendezés, a klubházfelújítás és az edzői díjak fizetése mellett négy versenyzőt segítettek eszközbeszerzéssel. Hogy jó helyre céloztak, azt jelzi, a magyar küldöttség első két olimpiai kvótáját a támogatott Érdi Mária (összesen 22 millió forintos támogatás, ebből 18 a vitorlás plusz a busz) és a magyar vitorlássport első világbajnokaBerecz Zsombor (összesen 27 milliós támogatás) szerezte.

Berecz Zsombor a riói nyári olimpia férfi vitorlásversenyén, a Finndingi hajóosztály ötödik futamában a Rio de Janeiró-i Dicsőség Jachtkikötőben.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A lovasok is megküldték, pontosan milyen célokra kapták a támogatást, miként arról is tájékoztatást küldtek, hogy a létesítmény-fejlesztések elhúzódása miatt a határidők módosítását kérték a fenntartótól. A 433 millió forint meghatározó része létesítményfejlesztésekre ment el. A modell szerint működő bázisokat választottak, ezekre 50 és 150 millió közötti összeget költöttek, az egyes szerződéseket pedig elküldték lapunknak. Ebben külön rendelkeznek arról, hogy nem minősülhet tartalma üzleti titoknak, azaz közérdekből korlátozás nélkül megismerhetők. Ezekben a megállapodásokban részletesen rögzítik, hogyan kell elszámolnia a támogatottnak, miként azt is, hogy közbeszerzéseket kell kiírnia, ha szükséges. Előírják az elszámolás, ellenőrzés feltételeit, egyúttal rögzítik: a kedvezményezettnek a támogatásnak köszönhetően létrejött vagyont 15 évig a támogatás céljának megfelelően kell használnia.

A lovasszövetség modellje mutatja, hogy az idehaza a drága, alkamasint a komoly infrastrukturális feltételek miatt a luxus kategóriába sorolható sportágak leginkább piaci szereplőkkel együttműködve tudják felhasználni a támogatást. Azaz mivel maguk nem tudnák fenntartani a bázisokat, ezért működő intézményekbe ruháznak be, az állami támogatásért cserébe pedig jobb edzéslehetőséget, felkészülési környezetet kapnak.

Korábban ezt láttuk a golfozóknál is, ahol azonban sikerült az éppen a Csányi-birodalomhoz tartozó alcsúti Pannónia golfklubot kiválasztani és megtámogatni 100 millió forinttal úgy, hogy akkor Szórád József a Pannónia vezetőségi tagja és a golfszövetség elnökségi tagja is volt, s aktívan részt is vett a megállapodás előkészítésében.

A csúcstámogatottak egyike volt a Magyar Kerékpáros Szövetség, amely e forrásból akkor 735 millió forintot kasszírozott, ám ez a summa szinte teljes egészében rendezvényszervezésre ment el, mivel ebből finanszírozták a az Extrémsportok Nemzetközi Fesztiváljának (FISE) magyarországi versenyét, amelyet a nyáron rendeztek a Kopaszi-gáton. A pénz nagy része így a főszervező Hurricane Action Sports nevű francia sportrendezvény-szervező céghez ment, és az erről szóló megállapodást a szövetség szintén megküldte lapunknak. A szintén megküldött szakmai beszámoló alapján a szövetség elégedett volt, amennyiben az eseménynek három nap alatt 25 ezer nézője volt, öt sportágban huszonnyolc ország versenyzői vetélkedtek, s 84 magyar BMX-es indult a megméretésen. A konkrét kérdésre adott tájékoztatáson túl egyébként a szövetség honlapján elérhető számos közérdekű adat, de még az elnökségi ülések jegyzőkönyve is.

A nyilvánvalóan közérdekű adatokat átláthatóan kezelő és a közpénzzel a nyilvánosság előtt elszámoló szövetségek nem jelentenek mintát minden szereplő számára. Több szövetség, így például

a majd 600 millió forinttal gazdagodó, az Orbán Viktor fogorvosaként elhíresült, az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal célkeresztjébe is bekerülő Bátorfi Béla vezette triatlonszövetség,  valamint a közelmúltig a jogerős bírósági ítélet szerint is közérdekű adatokat titkoló Bp2017 Kft. gazdasági igazgatója, Balogh Sándor vezette szinkronúszó-szövetség nem is reagált közérdekű adatigénylésünkre.

Miként a tollaslabda-szövetség is csak részben teljesítette adatigénylésünket.

Frissítés: válaszoltak a szinkronúszók

Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a szinkronúszó-szövetségtől, amely eredetileg is szeretett volna válaszolni adatigénylésünkre, ám kiderült: rossz címre küldték a levelet, amelyet ezért nem kaptunk meg. A szinkronúszók – több példaként említett szövetséghez hasonlóan – részletesen, a kiválasztott cégek, a termék vagy szolgáltatás, illetve a pontos összeg megjelölésével válaszoltak. Ebből kiderült, hogy elsősorban sportszakemberek bérezésére, fellépéssel kapcsolatos feladatokra (sportfelszerelés, hangosítás), klubok támogatására költöttek.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik