Iyad Allavi, Irak ideiglenes miniszterelnöke elrendelte a fegyverek letételét, és látogatást tett Nedzsefben, de a kormányfői vizit alatt is hallani lehetett a puskák ropogását. Az ötnapos harcban amerikai források szerint eddig több százan vesztették életüket. Allavi szerint a nedzsefi harcokban részt vevők nem Szadr, síita hitszónok emberei, hanem közönséges bűnözők. Szadr ezzel szemben továbbra is jogosnak tartja a felkelést.
Amnesztia
A kormány amnesztiát ajánlott a kisebb bűncselekmények elkövetőinek, hogy lecsillapítsa a 16 hónapja tartó ellenállást. Ezzel egy időben – vasárnap – újra hatályba helyezte a halálbüntetést, melyet többek közt gyilkosság, emberrablás és kábítószer-kereskedés esetén ró ki a bíróság.
Iráni konzul
Feridoun Jahanit múlt hét szerdán Bagdadból Kerbalába való utazása során rabolták el. Jahani a konzuli tisztséget töltötte volna be Kerbalában, a síiták szent városában, ha megérkezik. Az Iraki Iszlám Hadsereg elnevezésű csoport az al-Arabija televízió csatornának küldött videó felvételen megmutatta Jahani útlevelét, és elrablását a szektaharccal indokolta. A csoport nem követel semmit, nem fenyegetett a túsz bántalmazásával, csak figyelmeztette Iránt, hogy tartsa távol magát az iraki ügyektől. Jahani a második külföldi diplomata, akit elraboltak Irakban. Az államban az elmúlt hónapokban összesen 70 embert ejtettek túszul, közülük 8-at végeztek ki, és 20 még mindig az emberrablók kezén van.
Salem Chalabi
Szaddam Husszein bírósági tárgyalásának vezetője, Salem Chalabi BBC-nek való nyilatkozatában kijelentette, hogy az ellene felhozott vádak nem valósak, és egyenesen nevetségesek. Kifejezte, hogy rágalmazás áldozata lett. Bagdadi házánál a napokban három bomba is robbant. Korábban Chalabi és nagybáttya, az ismert politikus, Ahmed Chalabi ellen is elfogatóparancsot adott ki egy iraki bíróság. Zuhair al-Maliki bíró szerint Salem Chalabit gyilkossággal, Ahmedet pedig pénzhamisítással vádolják. Salem Chalibi állítása szerint nem is találkozott azzal a pénzügyminisztériumi hivatalnokkal, akinek meggyilkolásával őt vádolják.
Chalabi több év száműzetés után a Pentagon támogatásával került vissza Irakba, a 2003-as hadműveletek során, feltehetőleg olyan célzattal, hogy megszilárdítsa politikai bázisát. A kapcsolat azonban a megszállás és a hatalomért való harc alatt megromlott. Chalabi feltételezi, hogy a bíró, aki az elfogatóparancsot kiadta, a Szaddam-bíróság ellenzője, és attól fél, hogy ha börtönbe kerül, a volt diktátor támogatói biztos végeznek vele.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
