Noha kalandos történetet mutathat fel a Gundel Károly nevével fémjelzett brand, az még a fordulatos sztoriban is kiemelt helyet kaphat, hogy a cég eteti káposztás kockával a várbeli menzán a Miniszterelnökség munkatársait. A HVG-nek a Gundel megerősítette, hogy tenderen nyerte el a megbízást, de a pontos számok majd csak a közérdekű adatigénylés kézhezvétele után kerülhetnek nyilvánosságra. A Gundel névre joggal kapja fel a fél ország a fejét – még akkor is, ha a catering intézi a kaját, és nem valószínű, hogy személyesen Litauszki Zsolt séf felel a minőségért –, igazi hungarikum a vendéglátós vállalat, amit rendesen kiosztottak a kommentelők a Facebookon. Többen a túlóratörvényt kombinálnák a heti A és B menüvel, de volt olyan is, aki a Supershop pontjait váltaná be a Karmelita menzán.
A Miniszterelnökségtől küldött képek alapján ebből a 250 pontból, azaz forintból már kijön egy kevert vagy káposztasaláta is. A 260 forintos somlói iránt pedig szintén érthető az érdeklődés, elvégre egy átlagos budapesti gyorsétteremben alig lehet megúszni 1500-2000 forint alatt egy komplett ebédet, ráadásul a desszertek között szerepel a híres étterem egyik találmánya, a somlói galuska, ami a Városligetben valamivel drágább (a honlapjuk szerint 2700 forintot kérnek el egy pohárkrémért). A történethez viszont hozzátartozik, hogy ennek a Gundelnek már nem sok – a helyszínen kívül igazából semmi – köze van a Gundel család 19. és 20. századi munkájához, és az 1910-ben nyitott étteremhez.
Minden Gundel Jánossal, illetve Johannes Gundellel kezdődött, aki 13 évesen, 1857-ben hagyta ott Bajorországot és pékmester apját, hogy Budán boldoguljon. Olyan kisvendéglőkben kezdte, mint az Utolsó fillérhez, de 25 éves korára már megnősült, és megnyitotta első éttermét, a Bécsi sörházat (itt játszódik Krúdy Gyula Boldogult úrfikoromban című elbeszélése). Ezután nyitotta Pesten, a József nádor téren a Virágbokrot, majd 1889-ben kibérelte István Főherceg szállóját az V. kerületben. Ott már megfordult vendégként Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Klapka György, Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán. A világhírnevet azonban Gundel János fia, Gundel Károly hozta meg az étteremnek.
A századfordulón már rég tele volt a Városliget élettel, az 1800-as évek végén pedig az Andrássy út fakockáin kocsikázhattak ki az urak és a hölgyek a kerthelyiségekhez. Az egyik népszerű étterem az Állatkert mellett állt – és áll ma is –, 1864-től Wampetics Ferenc üzemeltette a vendéglőt. A helyet 1910-től Gundel Károly bérelte ki, és rögtön át is keresztelte Gundelre. Innen már mindenkinek ismerős lehet a név, az utókorra maradt a Gundel-palacsinta, a somlói galuska, a Gundel-tokány, vagy a fogas Gundel módra (mindet megtalálni Gundel Károly először 1937-ben kiadott szakácskönyvében). 1939-ben a New York Times budapesti iránytűnek titulálta a Gundelt:
A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosított Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus
– idézte fel az egykori tulajdonos unokája, Gundel János egy korábbi cikkben. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a család 1990-ben lemondott a név jogairól.
Az éttermet 1949-ben államosították, az épület ráadásul sosem volt a Gundeleké, de az utóbbi évtizedekben újra az elegáns magyar konyha csúcsát jelentette. Papíron legalábbis biztos. Többször újraépítették a brandet, az egyik mélypont talán az lehetett, amikor Merczi Gábor a Gundel séfjeként knorros burgonyapelyhet reklámozott (a pár éves reklám már nincs meg, de azért sok helyen megemlékeznek a mű krumplipüréről). „Az üzletmenetbe az államosítás óta a családból senki sem szólhatott bele, nyilván most sem. Ami az utóbbit illeti, hát nagyon megdöbbentem. A nagyapám biztosan nem engedte volna ezt egy szakácsának, de hát az más világ volt” – mondta a már idézett interjúban Gundel János a Knorr és a Gundel ellentétéről. Ez az eset igazából csak azt mutatja, hogy az étterem rengeteg mindenen ment keresztül, egy időre el is vesztette a régi fényét, a jól hangzó név mögött már nem volt meg a századeleji hangulat és szellemiség. 1991-ben privatizálták a Gundel épületét, és tíz éve vette meg a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Zrt. Az új vendégkör új séfet kívánt Litauszki Zsolt személyében, aki a Zsidai Csoport kreatív séfjeként dolgozott, de a Gundel gazdasági helyzetéről egy nemrég megjelent cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk.
Fotó: Beuer Sándor / Fortepan
A határozott hazai irányvonal adta mindig is a Gundel gerincét, azaz mindig is maradt a kínálat a magyarosnál francia beütéssel. A többség leginkább a Gundel-palacsintát ismeri, amit igazából Gundel Károly kért kölcsön Márai Sándor feleségétől, Lolától, majd mikor Márai tiltólistára került az emigrálása után, a Márai palacsintából Gundel lett. A somlóinak már nincs ilyen izgalmas története: Szőcs József Béla 1956-tól dolgozott 13 éven keresztül az étterem főcukrászaként, és ő is alkotta meg a rumos, csokis piskóta receptjét. A Gundel egyik büszkesége ma már szinte minden cukrászdában ott van a pultokon, a menzákon szintén kihagyhatatlan, és ha minden igaz, Orbán Viktor is fogyaszthatja mindössze 260 forintért.
Kiemelt kép: Beuer Sándor / Fortepan
