A szőke hajzuhatagú, 28 cm magas Barbie volt az első amerikai tömeggyártásban készült játékbaba, amely egy felnőtt vonásait viselte. Kitalálója, Ruth Handler férjével közösen alapította a Mattel játékgyárat 1945-ben. Miután látta, hogy kislánya elhanyagolja játékbabáit, és inkább felnőtt nőket ábrázoló papírbabákkal játszik, Handler rájött, hogy van piaci igény olyan játékra, amely által a kicsik elképzelhetik jövőjüket.
Barbie külalakját egy Lilli nevű német képregény hősnőről mintázták. Először férfiaknak kínálták vicces ajándékként dohányboltokban, de Lilli baba a gyerekek körében tett szert elképesztő népszerűségre. A Mattel megvette a jogokat, és elkészült a saját verzió, mely természetesen Handler saját lányáról, Barbaráról kapta a nevét.
1955-ben a Mickey egér klub című televízióprogramot szponzorálva a Mattel lett az első olyan játékcég, amely reklámokat sugárzott gyerekeknek. A hatás nem maradt el, a fogyasztói nyomás hatására a cég fiúbarátot kreált Barbienak, aki Handler fia után a Ken nevet kapta.
Az évek során a Barbie baba hatalmas forgalmat, és rengeteg ellentmondást generált. A pozitív olvasat szerint sok nő az ötvenes évek tradicionális nemi szerepeinek alternatíváját látta benne. Készült stewardess, orvos, pilóta, úrhajós, olimpikon, sőt, elnökjelölt Barbie baba is.
Az ellenzők szerint Barbie végtelen számú kiegészítője, ruhakollekciója, autói, álomházai a gyerekeket erőteljesen anyagias irányba vitte el. Persze a legnagyobb vitákat Barbie külalakja okozta, a keskeny csípő, hatalmas mellek, ami a kritikusok szerint ez a kislányok előtt elérhetetlen, ezért káros példaként lebegett, és rombolta énképüket.
A kritikák dacára a Barbie termékek 1993-ra évi 1 milliárd dollárt termeltek. 1959 óta több, mint 800 millió babát adtak el világszerte.
