Mert van egyfelől a stáb. A forgatókönyv-író a posztmodern regény divatos figurája, a trendi irodalmi közeg egyik legjobban körbenyalogatott sztárja, az Amerikai psychót is jegyző Bret Easton Ellis. A rendező – a persze elsősorban (Scorsesének írt) forgatókönyvei miatt süvegelhető – Paul Schrader, a film társproducere és női főszereplője az utóbbi időben inkább bulvárlapok botrányhőseként semmint komoly művészként számon tartott Lindsay Lohan. Húzónevek.
És húzónévnek számít a több mint ezer (!) tételes színészi filmográfiával rendelkező férfi főszereplő, James Deen is. Bár az ő nagyjelenete nem az, amikor ádázan néz vagy hűvösen társalog (ezt teszi a film 99%-ában), hanem amikor felfelé tart egy jó hosszú lépcsőn, fedetlen teste előtt himbálván azt, aminek hosszú „színészi” kreditjét köszönheti. Az úr ugyanis pornósztár amúgy. A film meg egy beteges producerről, az ő megalkuvásból vele élő barátnőjéről, annak korábbi, jóképű ám csóró barátjáról, továbbá a producer szeretőjéről, a barát barátnőjéről, illetve a producer-páros nemi életét felpörgetni hivatott alkalmi szexpartnerekről szól.
Mert van másfelől a film. Ami szexben megnyilvánuló birtoklási játszmákról, perverz hatalmi harcokról, a szerelem lehetetlenségéről szól. Mindenki mindenkivel és mindenki ellen. Aki ügyesebben manipulál, aki könnyebben átlép határokat, akár a gyilkosságig is elmerészkedve, az a – nem győztes, mert itt győztesek nem lehetnek, hanem: az a vesztes, aki a többi vesztesnek nagyobb szenvedést képes okozni, mint azok neki.
Ha ez a hollywoodi ember-rezervátumban játszódó történet legalább kísérletet tenne arra, hogy ne a kézenfekvő klisékből (kőgazdag, aberrált producer; a biztonságért mindent vállaló szerető; sármos, de szegény fiúmodell) és az luxusvillák futballpályányi nappalijaiban előadott nyakatekert (fogjuk rá: Ellis-i) játszmázásaikból próbáljon kihozni valamit, talán érdemes volna a figyelemre. De csak unalmas. A feszültség kevés egy thrillerhez, a játszmák mögött motivációknak nyoma sincs, a hősök közt egyetlen aránylag rokonszenves karaktert sem találunk, akinek a szemszögével azonosulhatna, aki azt szereti, az erotikát LL omlatag (felső)testének illetve JD extra-size férfiasságának szemérmes fel-felvillantása kellene, biztosítsa. A végkifejlet pedig még az addig is igen szerény nívójú gondolati hátteret (miszerint mondanivaló) is teljesen elkeni.
TPP
