Kihasználatlan források tömegéről számolt be kedden a Magyar Fejlesztési Bank vezetősége Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel közösen tartott tájékoztatóján. Bár az állami hitelintézet a 2003-as évre
összesen 200 milliárd forintot tervezett kihelyezni hosszú távú fejlesztési projektek megvalósításához, ennek mindössze a felét adta ki hitel, támogatás, illetve tőkerész formájában.
A gazdaságfejlesztési tevékenység visszafogottságáért részben a kormányzat késlekedése a felelős. A bank ugyanis csak az év közepén kapta meg a támogatási kölcsönökhöz szükséges árfolyam-garanciát – indokolta a célok szerény megvalósítását Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank társ-vezérigazgatója. A hitelezés csak a kormánydöntés után, ősszel vett igazán a lendületet.
Megtisztult az MFB
Az elmúlt évben a Magyar Fejlesztési Bank teljes mértékben átállt a fejlesztési banki tevékenységre, ezzel párhuzamosan felszámolta a korábbi években követett, a központi költségvetés szerepét pótló gyakorlatát – mondta el Erős János, a hitelintézet vezérigazgatója. Az átalakulás részeként megtisztította portfólióját, korábbi társaságait, részesedéseit átadta az ÁPV Rt.-nek, napjainkban kizárólag öt társaságban van tulajdona.
Az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram az MFB legnépszerűbb programjának számít, a júliusi indulásnál tervezett 42 milliárd forintos keretből mégis mindössze 25 milliárd forintot hívtak le a kis- és középvállalkozások. A program legfőbb vonzóereje, a 6-6,5 százalékos, euró alapú kamat sem csábította tömegesen a vállalkozásokat a lehetséges keret kimerítésére. A nagyobb vállalatok számára az Európa-tervhez kapcsolódóan nagyjából 90 milliárd forintos hitellehetőséget tartottak fent, a támogatott kölcsönökből azonban csak 4 milliárd forintot hívott le 6 igénybevevő társaság.
A többi program kihasználtsága a favoritokhoz képest is elmarad. A folyósított összegeken is meglátszik, hogy a Regionális Infrastruktúra- és Vállakozásfejlesztési Hitelprogram feltételei jóval kedvezőtlenebbek az Európa-hitelekhez képest, a 30 milliárd forintos keretből év végére csak 4 milliárd forint fogyott el. Az agrárhitelek szintén 30 milliárd forintnyi felhasználható forrásából pedig mindössze 12 milliárd forintot költött el a bank hitelezésre.
Tőkeprogram: fejlesztésre szorul
Az MFB 50-500 millió forint értékben száll be tőkeemeléssel egy-egy eredményes vállalkozásba, de csak kisebbségi tulajdont szerez magának. „Nem várunk el extrahozamot, akár 10-15 százalékos tőkearányos nyereség is elegendő lehet” – mondta Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója. Tőkét persze nem szeretne veszíteni a fejlesztési bank, ezért a projekteket 2-3 hónapig világítják át, és csak stabilan nyereséges cégeket szeretnének támogatni a fejlesztési hitelekkel és tőkeemelésekkel. A tőkeprogram további fejlesztésre szorul, az 5 évben maximált befektetések futamát 10-12 évre szeretné kitolni az MFB.
Természetesen nem lehet kétségbe vonni a hitelezési tevékenység jótékony hatását, mégis felmerül az aggály: a magyar gazdaság nem elég érett a külföldi normák szerint működő fejlesztési bank adta lehetőségek kihasználására. A számok legalábbis arra utalnak, hogy a vállalkozásoknak egyelőre a hiteltől különböző támogatásra volna inkább szükségük. Kétkedéssel fogadhatjuk ezért Csillag István kijelentését is, hogy az MFB jelentős szerepet fog betölti az ország gazdaságélénkítésében.
A hitelintézet tavaly július 15-én elindított Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Programja, bár a hitelezéstől eltérő pénzügyi megoldást, tőkebefektetést alkalmaz, az év végéig mégis mindössze egyetlen vállalkozásnak sikerült a bankkal megállapodnia. A 40 milliárd forintos keretből így a szeszes italokat gyártó Arany Kapu Rt. Hasított le egyedül 490 millió forintot, a fennmaradó összeg pedig „parlagon hever”.
Növekvő számokat álmodnak
Az MFB mindenesetre 2004-ben a tavalyi források több mint kétszeresét kívánná kihelyezni, 220-230 milliárd forintot, amit főként a nemzetközi pénzügyi intézményektől származó 350-400 millió euró összegű forrásból fedezne. Az idei teljes kihelyezés hozzávetőleg úgy oszlik meg, hogy a közvetlen hitelkihelyezések összege várhatóan 100-110 milliárd forintot ér el, a refinanszírozás keretében adott hitelek nagysága 80 milliárd forintot tesz ki, a fejlesztési tőkeprogram során a banknál 15-20 milliárd forint tőkekihelyezést terveznek, az MFB leányvállalatai pedig további 18-19 milliárd forint kihelyezést valósítanak meg.
Amennyiben a hosszú távú tervek megvalósulnak, refinanszírozás keretében évente a bankszektor fejlesztési forrásainak 4-5 százaléka származik majd az MFB-től. Ez évente 170-180 milliárd forint – négy év alatt 700-800 milliárd forint – összegű új kihelyezést jelent.
A bank és a tárca 2004-es terveiben egy újabb, 50 milliárd forintos keret megnyitása szerepel, melyet a nemzeti fejlesztési terv progjamjainak támogatásához használnak majd. Az uniós támogatásokhoz szükséges vállalkozói önrész megteremtését segítenék. Ezen kívül új hitelkonstrukció készül az egészségügyi vállalkozások feltőkésítésére is, és szerdán már döntött a kormány az agrárcsatlakozási hitelprogram elindításáról. Az utóbbi program 100 milliárd forintos keretéből 50 milliárd forintot az MFB kínál majd a kis- és középvállalkozásoknak.
