A határidő június 22-én jár le, a részvényeket 23-án érvénytelenítik.
Az érvénytelenített részvények helyett a három áramszolgáltató társaság új részvényeket bocsát ki, amelyeket az E.ON Hungária Rt. javára ír jóvá.
Az érvénytelenített részvények ellenértékét a részvényesek számlavezetőjéhez utalják át.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) ugyancsak hétfőn közölte, hogy nem ajánlja fel a tulajdonában lévő áramszolgáltató részvényeket az E.ON-nak, részvényeinek jogsértő eltulajdonítása esetén pedig polgárjogi és büntetőjogi eljárást fog kezdeményezni.
A Fővárosi Bíróság a múlt hét csütörtökön két kisrészvényes keresetére felfüggesztette annak a PSZÁF-határozatnak a végrehajtását, amely jóváhagyta az E.ON nyilvános vételi ajánlatát az Édász részvényekre.
A kisrészvényesek azt vitatják, hogy az E.ON Hungária Rt. jogosult-e a vételi jog gyakorlásának kezdeményezésére, ha már a nyilvános vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett az érintett kibocsátókban. Az értékpapír törvény szövege szerint ugyanis az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvényekre.
Az eltérő jogértelmezések miatt a Budapesti Értéktőzsde június 18-tól 22-ig felfüggesztette az Édász, a Titász és a Dédász részvényeinek kereskedését, és közölte hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hivatalos álláspontjának megismeréséig nem alkalmazza az automatikus kivezetési eljárást.
A PSZÁF az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy még nem kapta kézhez a bírósági döntést, a végzés megismerése után tudja csak kialakítani álláspontját.EAz E.ON nyilvános vételi ajánlatot tett a három áramszolgáltató társaság részvényeire, az ajánlat lezárása után pedig közölte, hogy június 18. és 22. között gyakorolni kívánja vételi jogát az érintett társaságok részvényeire, egyúttal kezdeményezte a cégek tőzsdei kivezetését.
A tőkepiaci törvény szerint az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvényekre.
Mivel az E.ON már a vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett mind a Dédászban, mind az Édászban és a Titászban, a Tebész jogértelemzése szerint ebben az esetben a kisrészvényeseknek nincs felajánlási kötelezettségük.
Az érdekvédő szövetség a kisrészvényesek megtévesztésére alkalmasnak tartja az E.ON azon kijelentését, hogy azok kötelesek transzferálni részvényeiket az E.ON részére.
A Tebész közölte, hogy részvényeinek jogsértő eltulajdonítása esetén polgárjogi és büntetőjogi eljárást fog kezdeményezni.
A Fővárosi Bíróság a múlt hét csütörtökön felfüggesztette annak a PSZÁF-határozatnak a végrehajtását, amely jóváhagyta az E.ON nyilvános vételi ajánlatát az Édász részvényekre. A PSZÁF-határozatot megtámadó, magát megnevezni nem kívánó kisrészvényes az MTI-nek elmondta, hogy véleménye szerint a hasonló eset áll fenn a Dédász és a Titász esetében is.
A tőzsde közölte, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hivatalos álláspontjának megismeréséig nem alkalmazza az automatikus kivezetési eljárást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
