Kultúra

Kulturális örökség lehet a matyó hímzés

A matyó népművészet, az ecuadori szalmakalap-készítés és az indiai Ladakh buddhista éneke is szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára jelölt hagyományok között, amelyek felvételéről a jövő héten döntenek Párizsban.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára idén 36 jelölés érkezett. Magyarország önálló jelölésként a matyó népművészet felvételét kérte a reprezentatív listára, de érdekelt egy közös jelölésben is. A solymászatot 2010-ben ugyan már felvették a reprezentatív listára, ám idén két további ország – Magyarország és Ausztria – támogatásával kiterjesztett jelölésként ismét szerepel a jelöltek között.

Franciaország a breton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivált jelölte a listára, de a jelöltek között van Stradivari olaszországi szülővárosának, Cremonának a hegedűgyártása, az ecuadori toquilla pálma szalmakalap fonása, a ladakhi buddhista ének, valamint a córdobai májusi patiók ünnepe, amelyen a virágdíszbe öltözött udvarokat díjazzák. Emellett a Hüng királyok kultusza Phu Tho vietnami tartományban, valamint a venezuelai Corpus Christi ünnep táncoló ördögei is szerepelnek a jelöltek között. Dél-Korea az Arirang hagyományos éneket jelölte.

A szellemi kulturális örökség reprezentatív listáján 86 ország 232, nemzedékekről nemzedékekre terjedő szájhagyománya, előadóművészete, társadalmi szokása, rituáléja, ünnepsége és hagyományos kézművességgel kapcsolatos tudása szerepel, köztük a mohácsi busójárás, amely 2009-ben került fel a listára. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik