Nagyvilág

Az utolsó pillanatban parancsoltak megálljt a házi lőfegyvernyomtatásnak

A texasi Cody Wilsont nem érdeklik az iskolai lövöldözések, szerinte a szólásszabadság része, hogy 3D nyomtatóval előállítható fegyverterveket terjeszthessen az interneten.

Az utolsó pillanatban lépett közbe egy szövetségi bíró az Amerikai Egyesült Államokban, és akadályozta meg, hogy augusztus elsejétől 3D-nyomtatóval előállítható fegyverek terveit tegye közzé honlapján egy radikális libertárius aktivista, a texasi Cody Wilson.

Az ügy 2013-ig nyúlik vissza, amikor az akkor 25 éves Wilson elkészítette a Liberatort, amivel .380-as kaliberű pisztolylőszert lehet kilőni. A lőfegyver – az ütőszeg kivételével – teljes egészében 3D-nyomtatóval előállított műanyag alkatrészekből áll, bár inkább kuriózum, mint használható eszköz. Leginkább egy gagyi szegecselőre hasonlít, egy lövés után szétesik, és ha rossz minőségben állítják elő, a használóját is megsebesítheti. De azért mégiscsak egy működő lőfegyver, amivel akár egy fémdetektoros kaput is ki lehet játszani, és megfelelő eszköz birtokában bárki előállíthatja, ellenőrizetlenül.

Wilson a sikeres próba után az interneten, nyilvánosan elérhetővé tette a fájlokat, amelyekből előállítható a Liberator, és mintegy százezren le is töltötték a terveket, rövid időn belül azonban levelet kapott az amerikai külügyminisztériumból. Ebben engedély nélküli fegyverexportként hivatkoztak arra a tényre, hogy a működő lőfegyver terveit külföldről is el lehet érni.

Cody Wilson
Fotó: Cody Wilson / Wikipedia

Nem állt vesztésre a kormány, mégis visszatáncolt

A jogi fenyegetés hatására Wilson leállította weboldalát, mint a Wirednek elmondta, be is rezelt, amikor az ügyvédje azt mondta neki, hogy több millió dolláros pénzbüntetés és többévi börtön várhat rá, amiért néhány napig elérhetők voltak a fájlok. Aztán inkább új ügyvéd után nézett, és beperelte a kormányt arra hivatkozva, hogy sérül a szólásszabadsághoz való joga, ha nem terjesztheti a terveket. A jogi egyetemet is otthagyta, hogy erre az ügyre összpontosíthasson, és célként tűzte ki, hogy elérje: bárki, bármennyi fegyvert előállíthasson anélkül, hogy abba a kormánynak beleszólása lenne.

Ahhoz képest, hogy több bíróság is a kormánynak adott igazat a még Barack Obama elnöksége alatt kezdődött perben, a múlt hónapban az igazságügyi minisztérium megállapodást ajánlott Wilsonnak: közzéteheti a terveket, és még 40 ezer dollárt is kap a jogi költségeire. Igaz, ő azt állítja, hogy tízszer ennyi kiadása volt, de így is furcsán nagyvonalú ajánlattal fújt váratlan visszavonulót a Trump-kormányzat.

Wilson augusztus elsejére harangozta be, hogy ismét elérhetővé teszi honlapján a 3D nyomtatóval előállítható fegyverek terveit – már nem csak a kezdetleges Liberatorét, hanem gépkarabélyokét is. Azt is ígérte, hogy közösségi adatbázist hoz létre, ahová a felhasználók feltölthetik saját terveiket, és hozzáférhetnek másokéhoz. Államügyészek azonban az utolsó pillanatban, hétfőn keresetet nyújtottak be a kormány ellen, kedden pedig egy szövetségi bíró ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a tervek publikálását.

Az államügyészek szerint a Wilsonnal kötött megállapodás sérti az államok jogát ahhoz, hogy saját maguk hozzanak a fegyverhasználatot szabályozó törvényeket, és eljárási törvényt is sért, mert figyelmen kívül hagyta, hogy egy szabályozás megváltoztatása előtt időt kell biztosítani a véleményezésre, és figyelembe kell venni a beérkezett észrevételeket. Wilson a bírói intézkedés miatt végül elállt a fájlok terjesztésétől, de azt mondta a Wirednek, hogy újra perelni fog, mert „az amerikaiaknak megkérdőjelezhetetlen joguk van ahhoz, hogy megosszák ezt az információt”.

Kinyomtatni most is tilos

Wilson úgy látja, kezdeményezése válasz arra, hogy a februári, 17 halálos áldozattal járó parklandi lövöldözés után felerősödött az igény a fegyvertartás korlátozására. Az elmúlt években több hasonló mészárláshoz használtak nem 3D-nyomtatással, de házilag előállított fegyvereket, az aktivista az ezzel kapcsolatos felvetésekre azt mondta: nem akarja ártatlanok halálát, nem bűnözőket vagy őrülteket akar felfegyverezni, de ezek ellenére sem adja fel, hogy a digitális termelés új korszakában megnyerje a harcot a fegyverek hozzáférhetőségéért. Szerinte semmilyen petíció vagy tiltakozás nem változtathat azon, hogy a fegyverek letölthetővé válnak az internetről.

A vitába Donald Trump egy nehezen értelmezhető Twitter-bejegyzéssel szállt be:

Utánanézek annak, hogy 3-D Műanyag Fegyvereket árulnak az embereknek. Már beszéltem a Nemzeti Fegyverszövetséggel, nem látni sok értelmét!

Mindebből nem derül ki, hogy az elnök minek nem látja sok értelmét, de a Fehér Ház helyettes sajtótitkárának nyilatkozata valamivel közelebb visz a kormányzati állásponthoz. Hogan Gidley kedden újságírók előtt leszögezte, hogy a jelenlegi törvények értelmében tilos az Egyesült Államokban teljesen műanyagból készült lőfegyvert előállítani vagy birtokolni, a Trump-kormányzat pedig ehhez tartja magát. Emellett vizsgálják annak lehetőségét, hogy megvédjék az amerikaiak biztonságát, de tiszteletben tartsák az első és második alkotmánymódosításban foglaltakat (ezek a szólásszabadságra, illetve a fegyverviselés jogára vonatkoznak).

Hogan Gidley
Fotó: Chris Kleponis / CNP / AFP

Elég egy kivehető fémdarab

Az amerikai szövetségi szabályozás szerint nem kell engedély ahhoz, hogy valaki lőfegyvert készítsen magának, de valóban létezik olyan korlátozás, hogy az elkészült fegyvernek észlelhetőnek kell lennie fémérzékelővel. Kiskapu viszont van, elég egy kivehető fémdarab, hogy legálissá tegyék a 3D nyomtatóval előállított műanyag pisztolyt. Demokrata képviselők ezért törvényjavaslatot készülnek benyújtani, hogy csak az a fegyver legyen legális, amelynek egy nélkülözhetetlen és kivehetetlen alkatrésze fémből van.

Wilson a Defense Distributed nevű nonprofit vállalkozásán keresztül az amerikai törvények szerint legálisnak mondható, fémből készült, és a 3D nyomtatóval előállítottnál jobb minőségű fegyverekhez is segít hozzájutni. Mégpedig úgy, hogy a honlapról megrendelhetők például az AR-15 gépkarabély vagy az M1911 félautomata pisztoly vázai és egy CNC szerszámgép, ezek segítségével pedig elkészíthető a működő lőfegyver.

A barkácsolás örömén túl mindez azzal is jár, hogy ezeknek a fegyvereknek nincs sorozatszámuk, ami alapján azonosíthatóak lennének, ha bűncselekményt követnek el velük, és azok is hozzájuthatnak, akik mentális állapotuk vagy büntetett előéletük miatt nem vásárolhatnának lőfegyvert. Wilson egyébként a Wired-cikk szerint szép nyereségre tett szert ebből a bizniszből, de azt mondja, őt nem érdekli a pénz, és a profitot a jogi küzdelemre akarja fordítani.

Autót is lehet gyártani házilag, mégis megmaradtak az autógyárak

A fegyvergyártók az egész vitát csendben szemlélik. Larry Keane, a Nemzeti Sportlövészeti Alap alelnöke ezt a Bloombergnek nyilatkozva azzal magyarázta, hogy nem tartják valószínűnek, hogy bárki tízezer dollárt, vagy még többet elköltsön egy 3D nyomtatóra és az alapanyagokra, hogy készítsenek egy rosszul működő, megbízhatatlan, széteső fegyvert. Mint mondta, a General Motorsra nézve sem volt semmilyen hatása annak, hogy vannak emberek, akik házilag építettek járműveket.

A nyomtatásnál vagy az esztergálásnál egyébként jóval egyszerűbb és olcsóbb egy hagyományos lőfegyver vásárlása az amerikai államok túlnyomó részében. A nem túl távoli jövőben azonban elképzelhető, hogy jelentősen javul a 3D-nyomtatók minősége, az áruk pedig csökken. A Quartz például rámutat, hogy jó minőségű fémnyomtatók már most is elérhetők százezer dollár környékén, ami nagyon sok pénz, de néhány éve még ötször ennyibe kerültek.

A helyzetre a kormánynak a technológiai cégekkel együttműködve kell megtalálni a megoldást – vélte a Center for American Progress alelnöke, Chelsea Parsons. A Vox idézi nyilatkozatát, ami szerint ezt úgy kell elképzelni, mint a pénzhamisítás megakadályozását – a képfeldolgozó szoftverek, mint a Photoshop megakadályozzák az ilyen célú felhasználást. Parsons szerint a 3D-nyomtatók gyártóit kell rábírni arra, hogy szoftveresen blokkolják, ha fegyverelőállításra használnák termékeiket. Vele szemben azonban Jon Stokes, a TechCrunch újságírója úgy érvelt, hogy ez nem vezet sehova: jóval nehezebb megállapítani, hogy épp fegyveralkatrészt akarnak előállítani, másrészt gyorsan meglesz a megoldás arra, hogy a kellően elszánt felhasználók megkerüljék a tiltást.

Philip Cook, a Duke University munkatársa szerint

tisztázni kell a jogi határokat, és lefektetni, hogy tilos az állami és szövetségi törvények megsértésével fegyvert előállítani, eladni vagy tartani, ennek sikere pedig attól függ, hogy a hatóságok, a rendőrség és a bíróságok mennyire tartatják be. A 3D nyomtatott fegyverek terjedését ez sem állítaná meg, ahogy a pénzhamisítást vagy az internetes kalózkodást sem tudták törvénnyel megszüntetni, de legalább megnehezítené a széles körű elterjedést.

Kiemelt kép: Robert MacPherson / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik