Magyarország minden eddiginél nagyobb arányban szorult áramimportra az első félévben – írja a Népszava a Mavir által közzétett adatok nyomán. Eszerint az év első hat hónapjában 22,7 terawattórát tett ki a teljes forgalom, amiből a kivitellel csökkentett behozatal 8,1 terawattóra (közel 36 százalék). 2010 ugyanezen időszakában ez az arány még csak 12 százalékon állt, majd 2014-re 34 százalékig futott fel, de a következő években 30 százalék környékére szelídült.
A lap megjegyzi, hogy a Mavir előrejelzéseiben „a vészharangot kongatva” erőműépítéseket sürget, és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Ugyanakkor a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa, Felsmann Balázs nem lát kivetnivalót az árambehozatali arány emelkedésében. Szerinte az áll a háttérben, hogy a viszonylag magas gázárak, illetve az alacsony áramárak mellett egyre kevésbé éri meg a hazai rendszerben fontos szerepet betöltő gázerőművek működtetése, a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységektől a hazai kereskedők olcsóbban szerzik be az áramot.