Az érintett majomcsoport a Panama közelében fekvő Jicarón szigetén él – írja az IFLScience. Jicarón további két szigettel alkotja a Coiba Nemzeti Parkot, melynek területén rengeteg csuklyásmajom fordul elő.
A vizsgálat alapján a három szigetből egyedül a Jicarón élő főemlősök, egészen pontosan a helyi hímek használnak kőeszközöket.
Meglepődtünk, hogy ez a viselkedés földrajzilag lokalizáltnak tűnik
– nyilatkozta Brendan Barrett, a Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársa és a friss tanulmány vezető szerzője.
A kőeszközök használatát először 2004-ben figyelte meg a helyi majmoknál Alicia Ibáñez, az új publikáció társszerzője. A szakértők 2017 márciusában tértek csak vissza a helyszínre, hogy ezúttal már kameracsapdákkal vizsgálják meg a szigeteken lakó állatok viselkedését.
A felvételek alapján a jicaróni majmok egyik csoportjánál a hímek kókuszdiókat, rákokat és csigákat törnek fel a kövek segítségével. Azt egyelőre nem tudni, hogy az eszközhasználat miért nem terjedt el más populációknál.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a kőkorszakba való belépés véletlenszerű, és nem elvárható a főemlősök fejlődése során. Lehetséges, hogy egy átlagosnál jóval intelligensebb egyed kezdte el a köveket használni, társai pedig utóbb lemásolták viselkedését. A szakértők abban bíznak, hogy a további vizsgálatokkal alaposabban megérthetik a jelenséget.
A közönséges csuklyásmajom az ötödik mai főemlősfaj és a második modern amerikai majom, amelynél kimutatták a kőeszközök használatát – egy brazíliai csuklyásmajom-populáció már nagyjából 700 éve használ köveket. A másik három faj a burmai makákó, a bonobó, illetve a közönséges csimpánz.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
