A Pride rendezvényeire világszerte rengeteg cég vonul ki, hogy ezzel is jelezze munkavállalói és leendő alkalmazottai számára: nyitottak a sokszínűségre. Nagy nemzetközi vállalatoknál ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ne állnának ki a nyitottság mellett, de vajon mi a helyzet itthon? Több céget is megkérdeztünk, hogy mit jelent nekik a sokszínűség, és mit tesznek az LMBTQIAP+ munkavállalókért a hétköznapokban. Szerencsére nem csak bullshit válaszokat kaptunk.
A cél, hogy ne legyen téma a különbözőség
A Prezi az egyike volt az első cégeknek, akik céglogóval jelentek meg a Pride-on, öt éve pedig az Espell-lel, a Google-lel és a Citivel közösen létrehozták a Nyitottak vagyunk kezdeményezést, amihez már több mint ezer cég csatlakozott. A Procter & Gamble szemlélete a kampányaikban (például a lenti videón látható Always like a girlben) is meglátszik – pont úgy, ahogy a dolgozóik érdekképviseletében: 25 éve rendelkeznek LMBT+ munkacsoporttal, ami 39 országból körülbelül 5000 munkavállalót fog össze. A csoport feladata a közösség és támogató politika megteremtése a dolgozók számára, erőforrásokat biztosítva az oktatáshoz és szervezeti fejlődéshez, csatlakozva a helyi és nemzeti közösséghez.
A sokszínűség elfogadása nem megy egyik napról a másikra, de csak az utóbbi néhány év alatt is rengeteget változott az emberek gondolkodása és nagyon sok cég vállalati kultúrája. Bár ez sokszor nem csak magán a cégen múlik.
Úgy véljük, ahhoz, hogy ezek az értékek széles körben általánossá, elfogadottá váljanak, szükség van arra, hogy alkalmanként ismert személyiségek, márkák és vállalatok is megmutassák, magukénak érzik és hisznek bennük
– ezt pedig már Szűcs László PR és kommunikációs igazgató mondta a Viacomtól, ahol a felső vezetőket kifejezetten tréningezik ezzel kapcsolatban, illetve léteznek náluk önkéntes dolgozói érdekképviseleti csoportok is, akik a cégtől támogatást kapnak rendezvények, előadások, vitafórumok szervezésére.
A Prezinél is szerveznek beszélgetéseket, workshopokat a sokszínűséget érintő témákról a Pride előtt, ahol mindenki felteheti az őt foglalkoztató kérdéseket, akár arról, hogy hogyan kell ismerkedni melegként, transzszexuálisként. De a legnagyobb dolog, amit a munkavállalókért tesznek, hogy egyszerűen nem csinálnak ügyet a különbözőségekből, hanem teljesen természetesen kezelik őket.
Olyan közösséget teremtünk, ahol ez nem issue. Ha mondjuk valaki melegként kerül közénk, egy percig sem kérdéses, hogy ő ugyanúgy beszélhet a hétvégéjéről, és nem kell nyelvi leleményeket alkalmaznia, hogy ne derüljön ki, hogy fiúval vagy lánnyal töltötte
– mondta Faix Csaba, a cég nemzetközi kommunikációs vezetője
Magánügy vagy céges ügy?
Mivel maga a cégkultúra minden szempontból nyitott a Prezinél, így náluk könnyebb a szexualitást is természetesen kezelni, mint egy olyan cégnél mondjuk, ahol eleve tabunak számít ilyen témákat felhozni.
Az emberek az életüknek jelentős részét a munkahelyen töltik, emberek dolgoznak nálunk, akiknek van egy fajta gondolkodásuk, vannak problémáik, nem lehet szétválasztani, hogy ez most magánügy vagy közérdekű ügy. Fontos nekünk, hogy ők úgy érezzék, jó helyen vannak.
– válaszolja Faix arra a kérdésünkre, hogy lehet-e, kell-e behozni a magánéletet érintő kérdéseket a munkahelyre, mint például a szexuális irányultság témáját.
Szűcs László szerint
a nemi identitása és orientációja, egyes közösségekhez tartozása mindenkinek magánügye. Az azonban a cég ügye is, hogy a sokféleséget, a sokszínű, multikulturális munkavállalói közösséget támogassa.
András Judit, aki 8 évet töltött olyan multinacionális cégek dolgozójaként, ahol nagy figyelmet fordítottak a nyitott és befogadó munkakörnyezet megteremtésére saját tapasztalatairól beszélt egy előadáson az American Corner szervezésében június 26-án. Arról mesélt, hogy hiába volt céges irányelv a nyitottság, az első munkahelyén mégsem mert soha a magánéletéről beszélni, és felvállalni, hogy a partnere vele azonos nemű, mert furcsán érezte volna magát. Szép lassan viszont rájött, hogy ezzel falat épít maga köré, és kizárja magát a közösségből. Úgy érezte, hogy ufóként tekintenének rá, majd mikor mégis elkezdett nyitni, és beszélni magáról, rájött, hogy ez a legtöbb ember számára egyáltalán nem téma.
Elmondta azt is, hogy elképesztően felszabadító érzés olyan közegben lenni, ahol bármit mondhat, nem kell eltitkolnia a partnere nevét, vagy épp kirándulni mehetnek úgy, hogy megfoghatják egymás kezét.
senki se érezze azt a cégnél, hogy folyamatosan az arcába nyomják az LMBTQAIP+ témát, hisz pont az a cél, hogy mindenki természetesnek vegye.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a magukat másnak érző embereket egy zárt csoportba tömörítik, nem érik-e el az ellenkező hatást, mint ami a céljuk: vagyis ahelyett, hogy integrálnák, még inkább elzárják őket a többiektől, meg még rájuk is ragasztanak egy bélyeget, miszerint ők különbözőek. András Judit szerint ezt belülről megélni teljesen más. Ha valaki egész életében arra kényszerült, hogy titkolja az identitását, sokkal könnyebben feloldódhat olyan emberek között, akik hozzá hasonlóak, akik előtt nem kell magyarázkodni.
A csoport célja viszont nem az, hogy bezárja ezeket az embereket, hanem hogy apránként a többieket is bevonja a különbözőségről való kommunikációba. Nem egy zárt közösség megteremtése a cél, hanem egy folyamat elindítása, ami egy kis csoportból indulva naggyá tud nőni. Hiszen nem csak a sokszínűség jelent értéket egy cégnek, hanem a többi dolgozó erre való nyitottsága is:
Több kollégánk is érzékeny és elkötelezett a sokszínűség, a tolerancia iránt és meglátásaik, véleményük, érzékenységük gyakran fontos adalékokkal járul hozzá egy-egy döntés meghozatalához
– zárta Szűcs László.
A Nyitottak vagyunk kezdeményezés külön kamionnal vonul majd a Budapest Pride-on 2018. július 7-én, sok cégvezető is csatlakozik hozzájuk, az eseményről bővebb információkat itt lehet találni.
Vicces zárásként pedig csak reméljük, hogy a több ezer támogató szervezetre nem igaz az alábbi videó, ami azt mutatja be, hogyan viselkednek a cégek a Pride-hónap és a melegek kihasználása után.
Brands abandoning the LGBTQ community after profiting off of our marginalization for an entire month pic.twitter.com/a0WRhF7riH
— Phillip Henry (@MajorPhilebrity) June 25, 2018
Kiemelt kép: Getty Imsges / Arun Nevader
