Egyesült a Nordzucker AG-hoz tartozó három magyarországi cukoripari részvénytársaság, így a Mátra Cukor Rt. lett a braunschweigi (Alsó-Szászország tartomány) székhelyű német cég egyetlen magyarországi társasága. A Nordzucker és a szintén német Südzucker gyakorlatilag az egész magyar cukoripart ellenőrzése alatt tartja. 
Heten maradtak
A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A privatizáció már 1991-ben megkezdődött, s 1997-re olyan tulajdonszerkezet alakult ki, amelyben a hazai cukorgyári részvénytársaságokban 3 nagy európai cukorgyártó társaság, az osztrák Agrana, a francia Eridania Béghin-Say és a brit-francia Eastern Sugar osztozott a pakettek többségén.
A külföldi tulajdonosok saját stratégiájuk szerint jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a cukorgyárakban. Növelték a feldolgozó kapacitást, korszerűsítették a technikát és a technológiát.
A belföldi cukorfogyasztás az 1990-es évek második felére 15-20 százalékkal visszaesett, az export időlegesen veszteségessé vált. A csökkenő kereslethez a cukoripari társaságok a kapacitások leépítésével, termelési önkorlátozással alkalmazkodtak. Ennek során a kis kapacitású, kevésbé korszerű gyárakat bezárták. A folyamat végén 7 nyereségesen működtethető cukorgyár maradt Magyarországon.
|
A termelői résztulajdonban lévő francia Beghin-Say, Európa második legnagyobb cukorgyártója azt követően szabadult meg a hazai piac 37 százalékát képviselő, nyereséges magyarországi érdekeltségeitől, hogy 2002-ben nehézségei támadtak a franciaországi értékesítéssel. A vevő a tízezer répatermelő gazda és 20 ezer részvényes tulajdonában lévő német Nordzucker, Európa harmadik legnagyobb cukorgyártója lett. A német szakmai befektető korábban már cseh, szlovák és lengyel érdekeltségeket is szerzett a térségben.
A Nordzucker AG 13 hónap alatt olvasztotat össze új magyarországi szerzeményeit. A Béghin-Say tulajdonát képező részvénycsomag átvétele után 2003 márciusában tovább növelte befolyását a három magyar cukorgyári társaságban, így a Mátra Cukor Rt.-ben, a Szolnoki Cukorgyár Rt.-ben és a Szerencsi Cukorgyár Rt.-ben, majd 2004 májusában mindhárom társaság tőkéje a Mátra Cukor Rt. tulajdonába került. Június 30-án a cégbírósági bejegyzéssel jogerőre emelkedett a fúzió. Július 1-je óta az egyetlen működő társaság a Mátra Cukor Rt., 98,8 százalékos Nordzucker vagyonhányaddal.
Az új tulajdonos a szervezetet is átalakította. Ennek nyomán az idei kampányban Magyarországon két telephely, a szolnoki és a szerencsi cukorgyár végzi majd a cukorrépa feldolgozását, míg a hatvani telephely vállalati központként és kiszerelő üzemként működik a jövőben.
|
A magyar cukorpiac német ellenőrzése úgy valósul meg, hogy Nordzucker részesedése felett fennmaradó kétharmadot leányvállalatain keresztül a szintén német Südzucker, Európa legnagyobb cukorgyártója felügyeli. A Südzucker a tulajdonosa ugyanis az osztrák Agrana-csoportnak.
Ez utóbbi cukorgyártással foglalkozó magyarországi leányvállalata, a Magyar Cukor Rt. piaci részesedése 37 százalék, két dunántúli feldolgozót üzemeltet: a petőházit és a kaposvárit. A kabai gyárat működtető, 26 százalékos piaci részesedésű Eastern Sugar közvetlen tulajdonosai ugyan a francia SLS és az angol Tate & Lyle, de az 50 százalékos tulajdonrészű francia társaság is a Südzucker-csoport tagja.
A hazai cukoripar német ellenőrzése akkor okozhat problémákat, ha feszültség támad az ellenérdekelt magyar és német cukorrépa termelők között az Európai Unió szigorú termelési kvótái miatt. Márpedig ilyesfajta feszültség a közeljövőben is várható, hiszen az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására fokozatosan enyhíti a belső cukorpiacát óvó, szigorú vámvédelmet az uniós belső áraknál jóval olcsóbb nádcukorral szemben. A liberalizáció hatására várható, hogy 2006-tól a belső áraknál akár 30 százalékkal olcsóbb importcukor versenyre kényszerítheti a nagy uniós feldolgozókat.
Erre a helyzetre készültek fel a cukor-multik azzal, hogy gyakorlatilag felvásárolták az idén csatlakozott országok cukoriparát. Miután a német és francia cégekben jelentős a termelői tulajdon, ellenben a hazai termelők az időleges veszteségfinanszírozás elől menekülve még a kilencvenes évek első felében sietve megszabadultak cukoripari részvényeiktől, könnyű kitalálni, hogy termeléskorlátozás esetén a német vagy a magyar répatermelők lesznek-e jobb alkupozícióban a cukorgyártókkal szemben.
