Belföld

Keserű a cukorrépások szájíze

Német gyárosok és magyar gazdák: ez a honi cukoripar. De a német cukoripar részvényeinek jelentős része az ottani répatermelők kezében van. Mi lesz, amikor az EU belső piacát meg kell nyitni az olcsó nádcukor előtt?

Egyesült a Nordzucker AG-hoz tartozó három magyarországi cukoripari részvénytársaság, így a Mátra Cukor Rt. lett a braunschweigi (Alsó-Szászország tartomány) székhelyű német cég egyetlen magyarországi társasága. A Nordzucker és a szintén német Südzucker gyakorlatilag az egész magyar cukoripart ellenőrzése alatt tartja.


Keserű a cukorrépások szájíze 1

Heten maradtak

A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A privatizáció már 1991-ben megkezdődött, s 1997-re olyan tulajdonszerkezet alakult ki, amelyben a hazai cukorgyári részvénytársaságokban 3 nagy európai cukorgyártó társaság, az osztrák Agrana, a francia Eridania Béghin-Say és a brit-francia Eastern Sugar osztozott a pakettek többségén.

A külföldi tulajdonosok saját stratégiájuk szerint jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a cukorgyárakban. Növelték a feldolgozó kapacitást, korszerűsítették a technikát és a technológiát.

A belföldi cukorfogyasztás az 1990-es évek második felére 15-20 százalékkal visszaesett, az export időlegesen veszteségessé vált. A csökkenő kereslethez a cukoripari társaságok a kapacitások leépítésével, termelési önkorlátozással alkalmazkodtak. Ennek során a kis kapacitású, kevésbé korszerű gyárakat bezárták. A folyamat végén 7 nyereségesen működtethető cukorgyár maradt Magyarországon.





Felvásárlási láz

Az EU-csatlakozás időszakában cukorfelvásárlási láz tört ki több frissen taggá vált országban. Az aggodalom azonban elhamarkodott volt, mert elemzők szerint hosszú évekig is eltarthat, amíg az Európai Unió (EU) új tagországaiban az árak elérik az uniós átlagszintet. A magyar fogyasztók e tekintetben jelentős önmérsékletet tanúsítottak, nálunk elmaradt a vásárlási láz.

Otthoni helyzetét stabilizálta a Beghin-Say

A termelői résztulajdonban lévő francia Beghin-Say, Európa második legnagyobb cukorgyártója azt követően szabadult meg a hazai piac 37 százalékát képviselő, nyereséges magyarországi érdekeltségeitől, hogy 2002-ben nehézségei támadtak a franciaországi értékesítéssel. A vevő a tízezer répatermelő gazda és 20 ezer részvényes tulajdonában lévő német Nordzucker, Európa harmadik legnagyobb cukorgyártója lett. A német szakmai befektető korábban már cseh, szlovák és lengyel érdekeltségeket is szerzett a térségben.

A Nordzucker AG 13 hónap alatt olvasztotat össze új magyarországi szerzeményeit. A Béghin-Say tulajdonát képező részvénycsomag átvétele után 2003 márciusában tovább növelte befolyását a három magyar cukorgyári társaságban, így a Mátra Cukor Rt.-ben, a Szolnoki Cukorgyár Rt.-ben és a Szerencsi Cukorgyár Rt.-ben, majd 2004 májusában mindhárom társaság tőkéje a Mátra Cukor Rt. tulajdonába került. Június 30-án a cégbírósági bejegyzéssel jogerőre emelkedett a fúzió. Július 1-je óta az egyetlen működő társaság a Mátra Cukor Rt., 98,8 százalékos Nordzucker vagyonhányaddal.

Az új tulajdonos a szervezetet is átalakította. Ennek nyomán az idei kampányban Magyarországon két telephely, a szolnoki és a szerencsi cukorgyár végzi majd a cukorrépa feldolgozását, míg a hatvani telephely vállalati központként és kiszerelő üzemként működik a jövőben.





Szerbiai reexport

Az EU cukorpiacán évek óta túlkínálat tapasztalható. Annak ellenére, hogy a nádcukor behozatalát egyelőre adminisztratív úton korlátozzák. Negyedik éve azonban jelentős balkáni cukorszállítmányok érkeznek az EU piacára. Akkor állapodott meg ugyanis az EU a jugoszláv utódállamokkal, hogy egyfajta segélyként a helyi mezőgazdasági termékfelesleget elhelyezhetik az uniós piacon. Ezzel visszaélve Szerbia-Montenegró időről időre importból származó nádcukrot re-exportál az EU-ba.

Részvényes répatermelők, aggódó gazdák

A magyar cukorpiac német ellenőrzése úgy valósul meg, hogy Nordzucker részesedése felett fennmaradó kétharmadot leányvállalatain keresztül a szintén német Südzucker, Európa legnagyobb cukorgyártója felügyeli. A Südzucker a tulajdonosa ugyanis az osztrák Agrana-csoportnak.

Ez utóbbi cukorgyártással foglalkozó magyarországi leányvállalata, a Magyar Cukor Rt. piaci részesedése 37 százalék, két dunántúli feldolgozót üzemeltet: a petőházit és a kaposvárit. A kabai gyárat működtető, 26 százalékos piaci részesedésű Eastern Sugar közvetlen tulajdonosai ugyan a francia SLS és az angol Tate & Lyle, de az 50 százalékos tulajdonrészű francia társaság is a Südzucker-csoport tagja.

A hazai cukoripar német ellenőrzése akkor okozhat problémákat, ha feszültség támad az ellenérdekelt magyar és német cukorrépa termelők között az Európai Unió szigorú termelési kvótái miatt. Márpedig ilyesfajta feszültség a közeljövőben is várható, hiszen az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására fokozatosan enyhíti a belső cukorpiacát óvó, szigorú vámvédelmet az uniós belső áraknál jóval olcsóbb nádcukorral szemben. A liberalizáció hatására várható, hogy 2006-tól a belső áraknál akár 30 százalékkal olcsóbb importcukor versenyre kényszerítheti a nagy uniós feldolgozókat.



Keserű a cukorrépások szájíze 18


Erre a helyzetre készültek fel a cukor-multik azzal, hogy gyakorlatilag felvásárolták az idén csatlakozott országok cukoriparát. Miután a német és francia cégekben jelentős a termelői tulajdon, ellenben a hazai termelők az időleges veszteségfinanszírozás elől menekülve még a kilencvenes évek első felében sietve megszabadultak cukoripari részvényeiktől, könnyű kitalálni, hogy termeléskorlátozás esetén a német vagy a magyar répatermelők lesznek-e jobb alkupozícióban a cukorgyártókkal szemben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik