A magyar gyerekek minimum 22 százaléka regisztrált már a Facebookon. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számtalan veszély leselkedik rájuk és családjukra az interneten – derül ki a G Data megbízásából készített felmérésből.
Baj lehet
Mivel a kicsik sokszor nem tudják, mire kattinthatnak és mire nem, könnyedén besétálnak az adathalászok csapdájába átverős, figyelemfelkeltő posztokon és videókon keresztül. Erre a leggyakoribb példa egy híresség nevének, képének felhasználása: a kedvenc vagy éppen gyűlölt sztárokat megdöbbentő helyzetekben mutató fotók vonzzák a gyerekeket, az ilyen kattintások azonban sokszor végződnek a személyes adatok leszívásával, a számítógép megfertőzésével.
Sima csalás
A gyerekek naivitását és pénztudatuk fejletlenségét kihasználva egyszerű trükkökkel is sok pénz csalható ki tőlük. Az emelt díjas sms-üzenetekért jövendőmondást vállaló, vagy a párkapcsolat sikerességét kiszámoló szolgáltatásokat gyakran hirdetik a neten, a gyerekek pedig sokszor be is dőlnek. A hívások csillagászati árával a szülő pedig csak a telefonszámla érkezésekor szembesül.
Legszörnyűbb rémálom
Minden szülő félelme, hogy gyermeke olyan felnőttekkel ismerkedik, akik nem barátkozni szeretnének vele. A közösségi oldalakon sok felnőtt regisztrál magát fiatalkorúnak kiadva, vagy éppen egy fiatal sztár bőrébe bújva. Fluor Tamásból például több tucatot találni a Facebookon, és mindegyikük rendelkezik számos ismerőssel – és sokan közülük gyerekek.
„Fontos, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza, és csak azokkal beszélgessen a Facebookon, akiket személyesen is ismer” – tanácsolja Petrányi-Széll András, a G Data munkatársa.
Modern heccelés, tragikus vég
Emellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (angol nevén cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül csúfolódnak kortársai, vagy ennél is tovább menve fenyegetik a gyereket. A leghírhedtebb ilyen eset Megan Meier története, mely a tinédzser lány öngyilkosságával végződött.
Végül az utolsó veszélyforrást a gyermek jelenti önmagára nézve, méghozzá azzal, ha olyan adatokat és fotókat tölt fel, melyeket később szeretne letörölni az internetről.
Így lehet elkerülni a bajt
Szakértők arra figyelmeztetnek: a legjobb, ha a kisgyermeket nem hagyjuk egyedül internetezés közben, hanem a közösségi térben, a nappaliban helyezzük el a számítógépet, amit használhat. Így könnyen észrevehető, ha valami felzaklatja.
A G Data vírusirtó cég szakértője azt tanácsolja, hogy az internetes bűnözők elkerülése érdekében a gyerek ne ugyanazt a gépet használja, amiről aztán a szülő a bankolást is intézi. Ha csak egy számítógép van a háztartásban, akkor hozzunk létre a gyerek számára egy nem rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókot.
Emellett fontos, hogy frissített vírusirtó fusson a gépen, és érdemes megfontolni a szülői felügyelet funkciók használatát, melyek segítségével korlátozható a felkereshető weboldalak köre, vagy akár a számítógép használati ideje.
Nevelés, figyelem nélkül nem megy
Fontos, hogy a szülők ugyanúgy szabályozzák a gyermekük internetezési szokásait, ahogyan más tevékenységeit is szabályozzák, és ugyanúgy tanítsák meg neki a közösségi portálok használatát, mint ahogy biciklizni is megtanítják – figyelmeztet Petrányi-Széll András.
A Facebook kapcsán a gyereknek el kell magyarázni, hogy ne töltsön fel magáról vagy a családjáról képeket a szülő jóváhagyása nélkül, hogy ne kattintson olyan üzenetekre, melyeket nem ért, és hogy a virtuális világban se álljon szóba ismeretlenekkel – azaz ne jelöljön vissza olyan személyeket, akiket nem ismer személyesen.
