Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Ünnepelték
Magyarországon egyházi ünnepként élt tovább e nap. XI. Ince pápa 1686-ban elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
Csaknem száz évvel később, 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Tiltották és gyászolták
A szabadságharc utána Habsburg uralom nem tűrte Szent István ünnepét, akiben a független magyar állam szimbólumát látta. Először 1860-ban emlékezhettek rá augusztus 20-án, az ünnep országszerte nemzeti tüntetéssé vált. A kiegyezés után az ünnep visszakapta régi fényét és 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította. A középületek címeres zászlóval való fellobogózását 1895-ben rendelte el a belügyminiszter.
Katonai díszmenet a Szent Jobbal a budapesti Szent István-bazilika előtt
MTI Fotó: Illyés Tibor
Elhazudták
Trianon után augusztus 20. eggyé vált a Szent István-i birodalom, azaz “egész Magyarország” visszaállítása iránti igénnyel és emlékezéssel. Ekkor nemzeti ünnep volt, amit a háború után eltöröltek, ám még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.
A kommunista hatalomnak azonban az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt vállalhatatlan volt. Eltörölni, vagy lealacsonyítani nem lett volna okos lépés, ezért inkább más vallási ünnepekhez hasonlóan egyszerűen átnevezték és igyekeztek új tartalommal megtölteni. Így lett augusztus 20. az új kenyér ünnepe. Rákosiék végleges megoldását azonban az jelentette, hogy 1949-ben erre a napra időzítették az új alkotmány hatályba lépését, mint egy új, “szocialista államalapítást”.
Újra igazi ünneppé vált
A rendszerváltás után ismét megrendezték a Szent Jobb-körmeneteket majd a hosszú idő után újra szabadon megválasztott Országgyűlés 1991. március 5-én ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. i döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.