Az információs társadalom emberének a spam csupán egy olyan kellemetlenség, amit a spam-szűrő algoritmusai úgyis kiszűrnek. A felhasználóknak ugyan létezik egy roppant hiszékeny kisebbsége, azonban a WebpageFX számításai szerint nemcsak ők a károsultak, hanem mindenki más is.
A levélszemét, mint interneten terjedő jelenség munkát ad mind a létrehozóknak, mind az ellenük küzdőknek – és ez a munka kizárólag a számítógépen zajlik. A számítógép pedig egy elektromosságra éhes állat, vagyis bekapcsolt állapotában igenis hozzátesz az emberiség szénlábnyomához.
A számítások alapján egyetlen spam nagyjából annyi szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, mintha tennénk egy métert az autónkkal. Ez persze mindaddig nem tűnik környezeti katasztrófának, amíg ki nem derül, hogy 2010-ben 95 billió (vagyis 95 ezer milliárd) levélszemét keringett a neten.
Gyors fejszámolás után ez annyi, mintha az említett járművel kétmilliónál is többször körbevezettük volna a bolygónkat – vagy, ha úgy jobban tetszik, mintha kétmilliónál is több autó kerülné meg egyszer a Földet.
A spam évente 28,5 millió tonnányi szén-dioxidért felel – összehasonlításképp Magyarország (2008-ban) 54,6 millió tonnát bocsátott ki. Ráadásul, míg az említett spam-szűrők ennek 16%-áért felelnek, a manuális megoldás (hihetetlen, de van olyan, aki ezt még saját kezűleg csinálja) évente 104 milliárd munkaórát igényel és a CO2 52%-át teszi ki. (Legalábbis a WebpageFX számításai alapján.)
Rendben, hogy ez a mennyiség a világ szén-dioxid-kibocsátásának alig 0,1%-a, mégis elemi érdekünknek tűnik a spam visszaszorítása és a spam-szűrők tökéletesítése és használata.
