A BSZSZ rendkívül sajnálatosnak tartja hogy az a kormány feladja korábbi befektetés-barát politikáját. A tőkepiaci szolgáltatók többségét összefogó érdekképviseleti szervezet elnöksége annak kapcsán foglalt állást, hogy a Pénzügyminisztérium hétfőn közölte: tervei szerint jövőre megszűnik a tőzsdei ügyletek eredményének adómentessége.
A szövetség úgy látja: a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága igen alacsony, és azon belül is kicsi a tőzsdei befektetések aránya. A lakossági megtakarítások alig 1,5 százaléka fekszik részvényekben, a tőzsdén forgó részvényeknek pedig mindössze 4,3 százaléka van magánbefektetők tulajdonában. Ráadásul ez az arány az utóbbi időben folyamatosan csökken, miközben az uniós országokban általános 10 százalék körüli szint eléréséhez dinamikus emelkedésre lenne szükség.
Csatlakoztak a tőzsde elnökéhez
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke délelőtt adott nyilatkozatában hasonlóan vélekedett: „a külföldi intézményi befektetők, akik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok és a forgalom 75 százalékát tartják a kezükben, a nemzetek közötti kettős adóztatási egyezmények miatt mindenképpen változatlanul, maximum 5 vagy 10 százalék osztalékadót fognak fizetni a magyar államnak. Így ez a lépés kevéssé fog segíteni a központi költségvetés hiányán, miközben annál többet árt a hazai magánbefektetőknek, a Budapesti Értéktőzsde gazdasági és társadalmi státuszának.”
Az új adó bevezetése a 160 ezer tőzsdei kisbefektetőn túl – a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül – 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatással a likviditás csökkenése miatt – véli a BSZSZ. „Ez nemcsak a kormány választási ígéretével, hanem az öngondoskodás erősítését szorgalmazó korábbi kormányzati szándékkal is éles ellentétben áll, hiszen a fejlett országokban ennek egyik legfontosabb terepe éppen a tőzsde” – olvasható a közleményben.
A BSZSZ elnökségének megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek nem támasztják alá. Ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevétel csupán 0,3 ezreléke. Ez pedig elenyésző összeg annak fényében, hogy a beszedés és az ellenőrzés várhatóan tetemes többletkiadásokat okoz majd az adóhivatalnak és ezen keresztül a költségvetésnek is.
Mindezek figyelembevételével a BSZSZ arra a kéri a pénzügyi tárcát, hogy változtasson jelenlegi álláspontján, és hagyja változatlanul az eddig bevált, nem diszkriminatív, befektetőbarát rendszert.
A BSZSZ 1997-ben jött létre, tagjai bonyolítják a teljes tőzsdei forgalom közel 70 százalékát. Célja a közvetlen érdekvédelmi tevékenységen túl az értékpapír-piac fejlődéséhez való hozzájárulás a befektetési szolgáltatások színvonalának emelésével, az üzleti partnerkapcsolatok biztonságosabbá tételével és az e tevékenységet szabályozó jogi környezet továbbfejlesztésével. A szervezetnek 10 tagja van: a CIB Bank Rt., a Citibank Rt., a Concorde Értékpapír Rt., az Erste Befektetési Rt., a HVB Bank Rt., az ING Bank Rt., az Inter-Európa Bank Rt., a K and H Equities (Hungary) Rt., az OTP Bank Rt., a Raiffeisen Bank Rt., pártoló tagja a Keler Rt.
