Kultúra ismeretlen budapest

Ismeretlen Budapest: Az autózás hőskorának palotája

"A kontinens legmodernebb autógondozója" – írták róla egykor. De mit tett kilencven év a korát megelőző, óriási épületegyüttessel? Megmutatjuk.

A világ nagyvárosainak képét egyetlen szempillantás alatt gyökeresen megáltoztató automobilizmus Magyarországot az elsők közt tarolta le: a millennium évében, 1896-ban egy budapesti műszerész, Hatschek Béla már egy egyhengeres Benzzel ijesztgette a fővárosiakat, Törley József gyára pedig már a következő évben egy hasonló járművel bonyolította a fuvarokat – írja az autótörténész Négyesi Pál a Magyarjárműn.

A századfordulón a magyar arisztokrácia, valamint a gyárosok is megvették első autóikat, 1905-ben pedig megszületett az első hazai gyártású jármű, a Csonka János által tervezett Csonka-féle postaautó is.

A vezetők száma évről évre nőtt, bár a húszas-harmincas évek fordulójáig az utca embere jó eséllyel még meg tudta mondani az előtte elhaladó autókról, hogy kihez is tartoznak. Az autóállomány ennek ellenére egyre kevésbé bizonyult kezelhetőnek, így megszületett az igény egy minden kívánságot kielégíteni képes, a város központjában létesítendő autógarázs iránt. Ismeretlen Budapest címet viselő sorozatunk mai epizódjában a magyar automobilizmus ma is működő palotáját mutatjuk be.

A bérházépítések tucatjaival hírnevet szerzett Cyklop Építő és Ingatlan Rt. épp időben látta meg potenciált egy nagy, modern garázs építésében, és leányvállalatot alapítottak Cyklop Garage Rt. néven (melynek igazgatótanácsában egy ideig Alpár Ignác is helyet kapott), majd megszerezték a Zsidónegyed szélén, a Kertész és Wesselényi utcák találkozásától mindössze néhány lépésnyire lévő Kertész utca 24-28. telkét.

Cyklop-munkák

A Belvárosi Takarékpénztár, illetve az Angol-Magyar Bank által alapított Cyklop Építő és Idegenforgalmi Rt., valamint utódja, a Cyklop Építési Rt. a két világháború közt számos fővárosi bérház kivitelezőjeként, illetve építtetőjeként vált ismertté.

Néhány munkájuk: II.Margit körút 56. és 58. (Győri Sándor, 1927-1928, ill. 1928-1929),  a Raktár utcai városi házak (III. Raktár utca 39-41., Sebestyén Artúr, ifj. Paulheim Ferenc, Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos, 1928), a Cyklop-ház (IV. István út 12., 1928), a két világháború közti főváros egykor leghosszabb épülettömbje, XIII. Lehel tér 1-3. (1927), valamint az egykori Cyklop-székház (V. Régiposta utca 7-9., Székely Béla, 1923-1925).

A jókora telek megtöltésére a szecesszió számos jelentős alkotását – a korábban már általunk is bemutatott Aradi utcai Piatschek-házat (1907-1908), a Síp utcai Burger-bérházat (1907), illetve a Kazinczy utcai zsinagógát és bérházat (1912-1913) – testvérével együtt jegyző Löffler Bélát kérték fel, aki az automobilizmus magyar fellegvárát a múltat és a jövőt ötvöző épületként képzelte el: a homlokzatra kerülő korinthoszi pilaszterek mögött egy bérház rejtőzött, lakói azonban egy belső udvar helyett a modern, letisztult garázsépületre, valamint annak felhajtójára láttak rá.

A környék 1937-es képe

A központi fűtéssel is felszerelt háromemeletes, kétszázötven autót elnyelni képes Cyklop Garage végül 1924-re emelkedett ki a környék lakóházai közül, a fővárosiak pedig egy pillanat alatt megtöltötték azt az akkor még bőven luxuscikknek számító, jókora autóikkal.

A Cyklop Garage ma / fotó: Vincze Miklós/24.hu

A megnyitásról az Ujság 1924. november 11-i száma így számolt be:

“Londonban a minap nyitottak meg egy emeletes garaget, hol az autókat liftek szállították a helyükre. Löffler Béla és Székely Béla tultettek az angol példán, olyan tervet készitettek és valósítottak meg, melyben a kocsik saját kerekeiken gurulnak le szuterrénbe és fel a magas földszintre és az emeletre. A megvalósitott tervek Cyklop-garage cimen a Kertész-utcában ünnepélyes megnyitó ünnepséggel vasárnap adták át rendeltetésének. Ha a férőhelyek mind megtelnek, akkor ebben az 1000 négyszögölre épitett kolosszusban három sorban egymásfölött 250 autó fogja kipihenni napi fáradalmait. A vasból és cementből készitett alkotásból semmi sem hiányzik mit a modern technika kigondolhat. Autószalon, állandó kiállitással; minden emeleten kocsimosóhelyek; 6 benzintöltőcsap 40,000 kilogrammos főtartánnyal; teljesen felszerelt javitómühely; minden veszélyt kizáró tüzbiztonsági berendezés; portásnaplók, a kocsik érkezésének és távozásának pontos időpontjával (mi lesz a “fekete fuvarokkal?”) kétemeletes soffőr-szálló és végül soffőr-társalgó billiárddal. A Cyklop-garageban bizonyára csak itt lesz karambol.”

A vállakozás két év alatt kinőtte a rendelkezésére álló teret, így az épületet a bővítés lehetőségét bölcsen nyitva hagyó eredeti tervek figyelembevételével (Löffler Béla 1925-ben Palesztinába költözött, és ott folytatta a karrierjét) újabb szinttel toldották meg – az autók így a három nyitott emeleten, a tulajdonosok által lezárható ötvenhat, fakapuval védett boxot rejtő első szinten, illetve az alagsorban is parkolhattak.

Hirdetés a Színházi Élet, 1929/3. számából

 

Itt nyitott meg az ország első amerikai rendszerű autómosója, amelynek az Esti Kurír 1928. november 11-i száma szerint

“az a tulajdonsága, hogy minden autót a fényezésnek és külsőnek megfelelő vízsugár erővel moshatnak le, nehogy a kelleténél erősebb vizhatás a lakkozásban kárt tehessen. Minden emeleten külön kocsimosó osztály működik. Nagy gondot fordítottak a tűzbiztonság kérdésének a megoldására, dupla vízvezetéki hálózatot építettek, hogy minden emeleten egyforma erős víznyomás álljon rendelkezésre.”

 

Néhány a faajtóval zárható boxok közül (balra), valamnt a töltőllomás részlete (jobbra) / fotó: Érdekes Ujság, 1924

 

A jókora, bérházzal egybeépített ős-parkolóházban, “a kontinens legmodernebb autógondozójában” a kor elvárásainak megfelelően egy úrvezető szolgálat is helyet kapott: a munkájukat befejező sofőrök külön társalgót, a vidékről visszatérők pedig fürdőszobás hálófülkéket kaptak – ez már önnmagában is meglepő luxusnak számított, de mindezeken felül saját egy telefonvonal is vezetett az állomásaikra, hogy mindig elérhetők legyenek.

A Cyklop Garage Rt. levélpapírjának fejléce, rajta az épület képével

 

A földszinten elhelyezett éjjel-nappali benzinkút két, egyenként negyvenezer literes tartályból, hat állomáson keresztül tette lehetővé a tankolást. Szükség is volt rá, hiszen az Esti Kurír leírása szerint a betérő autók havi százezer litert tüntettek el nyomtalanul.

“Kocsivezetők, benzint csak itt vásároljatok” – hirdette a falon többször is előforduló felirat / fotó: Érdekes Ujság, 1924

 

Ahol autó van, ott lesz hiba is – gondolta a Cyklop, így a garázs aljában autók javítására is nyílt lehetőség: a szerelők a gumicserétől a karosszériajavításon és a fényezésen át a kisebb-nagyobb javításokig mindent precízen elvégezhettek a begurult gépeken.

A Kőrösvidék 1926-os évfolyamából

 

Egy ilyen sokrétű épületből természetesen az autószalon sem maradhatott ki: az utcai üzlethelyiségekben több nemzetközi autógyár – így a Studebaker, a Tatra és a Chrysler – egymás helyére települő képviselete is működött.

A joggal “Középeurópa legnagyobb garage”-aként emlegetett épület bérházi szárnyában nagy lakások is helyet kaphattak: a Színházi Élet 1924/48-as száma például megemlékezik az igazgató a “Kertész-utcai palota egyik hatszobás lakásába” költözéséről. Az utcai szárny alsóbb szintjein irodák kaptak helyet, de ezeket a második világháború után lakásokká alakították.

Az 1945-ben Budapestről készült légifelvételek egyikén jól látszik a garázs óriási épülete, előtte pedig az irodáknak is otthont adó bérház tömbje

 

A Cyklop láthatóan igen jól működő egységet alkotott a város szívében, a bővítés évében azonban mégis tulajdonost váltott: új gazdája a magyar hölgyvezetők egyik első képviselője, Farkas Borbála lett, de az 1929-ben kitört első nagy gazdasági világválság rányomta a bélyegét az üzletre: a kereslet csökkent, a komplexum pedig további két tulajdonosváltáson esett át a második világháborút követő elkerülhetetlen államosításokig. 1949-es megalakulásakor az Autótaxi Nemzeti Vállalat, majd utódja, a Főtaxi vette át a garázst.

A parkolóház legfelső szintjén / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az itt megalapított I. sz. üzemegység 1962-re a cég tulajdonába került, a központtól való távolsága és kedvező helye miatt miatt itt jött létre a taxik új javítóműhelye, alkatrészgyártó egysége, a gépkocsikölcsönző, valamint belvárosi autómosó. Megszűnt azonban a benzinkút, hiszen a Főtaxi ugyanazokat az öreg, egyre vészesebben szivárgó tartályokat kívánta volna használni, amit a Cyklop közel négy évtizeddel korábban elhelyezett.

Fotó: Magyar Rendőr/ Fortepan, 1983

 

A II. világháború pusztításának még látható nyomait 1962-ben kezdték eltüntetni, így a munka pedig csak hat évvel később indulhatott el teljes gőzzel. A korábban már említett igazgatói lakás szobáiban létrejött az irányítóközpont, ahonnan a környező kerületeket (V-VIII.) tudták kiszolgálni.

Lassan eltűnnek a betűk – Cyklopból mára Yklo lett, köszönhetően a parapet győzelmének (is) / fotó: Vincze Miklós/24.hu

A kívülről romantikusan hulló vakolatú, átlagos pesti lakóháznak tűnő épületbe belépve ma is lakásokkal találkozhatunk, a belső állapotok azonban meglepőek: a hosszú folyosókon járva új, illetve lakattal, sőt néhol még ráccsal is lezárt, szebb napokat látott ajtók váltják egymást, melyeknek szűk résein betekintve sokszor csak az üres, foszló vakolatú falakat láthatjuk.

Lakat és rács / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A kopottságról itt már egyáltalán nem a romantika, hanem a mélyszegénység és az elhagyatottság juthat eszünkbe, főleg, hogy a lezárt lakások jó eséllyel továbbra is komfort nélküliek, így az utolsó lakók csak a szintek végén elhelyezett mosdókat használhatták.

A korabeli sajtóban Garage-palotaként emlegetett épület számos – önkormányzati tulajdonú – lakása ma tehát üresen áll, de néhányat a jellemzően fogyatékkal élő fiatal felnőtteket segítő Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványhoz tartozó Erzsébet Családok Átmeneti Otthona, illetve az ellátatlanul élőket és elesetteknek pszichiátriai és addiktológiai segítséget nyújtó Diókert Ambulancia foglal el.

A dicső múlt emléke / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A Kertész utca 24-28. 2006-ban ideiglenes műemléki védettséget kapott, ezt azóta állandósították, így a ma parkolóháznak, autómosónak, vegyesboltnak, valamint kocsmának is otthont adó épületegyüttes a következő években is különleges zárvány lesz a VII. kerület szívében, a Nagykörúttól mindössze néhány lépésnyire.

A homlokzaton pedig tovább potyognak majd az egykor dicső CYKLOP GARAGE feliratok betűi…

 

A cikk elkészítésében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a Magyarjármű, a Kőrösvidék 1926. augusztus 1-i, a Színházi Élet 1929/3., a Fővárosi Hírlap 1924. november 5-i, az Esti Kurír 1928. november 11-i, illetve a Népszava 1928. 12.25-i száma – ezeket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik