2005-ben megszűnik a sorkatonai szolgálati kötelezettség, jelentette be múlt pénteken Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, miután a kormány

megtárgyalta az önkéntes, hivatásos haderőre való átállásról szóló koncepciót, és döntött. Bár az utolsó bevonulás dátumáról még vitáznak az illetékesek, 2005 augusztusától várhatóan katonai szolgálatot békeidőben csak önkéntesen, hivatásként vagy szerződésben lehet vállalni. A hadsereg létszáma 25-35 ezer is lehet.
Hogyan lehet elkerülni – addig?
Amíg eltörlik a kötelező sorkatonai szolgálatot, addig is jelentősen növeli a „szabadlábon maradás” esélyeit, ha a sorköteles elmúlt huszonhárom éves, hacsak nem többszörös behívásról van szó – nyilatkozta nemrég a Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Ezenkívül csökken a behívás esélye, ha az illető családfenntartó, esetleg szociálisan nehéz helyzetű, illetve éppen iskolába jár.
A Honvédelmi Minisztérium állománya jelenleg 45 ezer fő, a harcoló alakulatok létszáma ebből 27 ezer. A bérköltség több mint a fele a tárca idén 309 milliárd forintos éves költségvetésének. Mindössze nyolc százalék jut a fejlesztésekre.
A besorozott katonák létszáma január elsején 9600 volt, éves bérköltségük a tervek szerint 1,3 milliárd forint (mivel minimális juttatásban ők is részesülnek). Számukat az elképzelések szerint egy év alatt hatezerre, két év alatt pedig nullára csökkentik. Ezzel párhuzamosan a mostani hatezerről kilencezerre nő 2004. január elsejére a szerződéses katonák száma.
Egyelőre bizonytalan, miként alakul a jelenleg húszezer főből (ezen belül nyolcezer tisztből) álló hivatásos hadsereg létszáma. Ez elsősorban a jelenleg is folyó honvédelmi felülvizsgálat eredményétől függ. Az azonban biztos, hogy nem létszámcsökkentés, hanem racionális létszám kialakítása a cél – fogalmazott lapunk kérdésére Vári Gyula, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szocialista alelnöke. Mindehhez várhatóan 62 milliárd forint áll az elkövetkezendő három évben a tárca rendelkezésére, 13 milliárd jut az idei évre.
A GDP és a honvédség
A Honvédelmi Minisztérium költségvetésében a GDP 1,74 százaléka, azaz 309 milliárd forint szerepel, emellett a minisztériumhoz tartozik a határőrség és a katasztrófavédelem néhány feladata is. A tárca jövőre 0,1 százalékos emelést kíván elérni, mondta nemrég a HVG-nek Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, 2006-ra pedig két százalékra próbálják feltornázni ezt az arányt.
A költségek jelentős részét a felszerelések és pótlékok mellett az őrző-védő feladatok emésztik fel. Ezt a mostanáig sorkatonák által végzett szolgáltatást nem veszik át a „fizetésesek”, így külső cégek bevonásával kell megoldani. A kiadások a minisztériumi elképzelések szerint középtávon megtérülnek az amortizációs költségek csökkenésével, a betanításra fordított kiadások lefaragásával és a gyakorlatoztatási rendszer átalakításának köszönhetően.
A honvédség reformjára elsősorban a megváltozott harcászati feltételek miatt van szükség. A hosszú évtizedekig kiemelten kezelt területvédelem ma már kevésbé fontos, új prioritások jelentek meg a katonai világban – fogalmazott Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Ezek közül leginkább a gyorsaság és a légi szállítás terén van mit behoznunk, de sok a tennivaló az atom-, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezésben is.
Mindezek alapján a hadsereg átalakításának legfőbb célja a specializáció. Olyan területeken kell erősíteni, melyek viszonylagosan kevesebb kiadással járnak, de ésszerű működtetéssel hasznos részeivé válnak a NATO katonai erejének. Tipikusan ilyen, a szövetséges körökben igencsak keresett, kis személyi ráfordítást igénylő katonai rendészi pozíció.
Folyik az egyeztetés

A tervezet várhatóan tavasszal kerül a Ház elé. Jelenleg négypárti egyeztetés folyik, ami azért is fontos, mert a reformhoz az Országgyűlésben kétharmados támogatottságot igénylő módosításokra is szükség van.
Ezzel kapcsolatban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az MTI-nek kijelentette, szerinte nincs ok aggodalomra. Mint megállapította: a tapasztalatok szerint a Fidesz eddig is támogatott minden olyan ötletet, mellyel a társadalom többsége is egyetért.
