Az EU-csúccsá terebélyesedett találkozón hétfőn, Brüsszelben az állam- és kormányfők jóváhagyták az iraki válsággal kapcsolatos új, közös állásfoglalást. Ez leszögezi: nem folytatódhatnak a végtelenségig az ENSZ ellenőrzései az iraki hatóságok együttműködése nélkül, de csak a legvégső lehetőség a háború.
Az unió vezetői gyakorlatilag első ízben ismerték el közös nyilatkozatban, hogy utolsó eszközként katonai erő alkalmazására is sor kerülhet Irak ellen. Jacques Chirac élesen bírálta a tagjelölteket (őket nem hívták meg, kedden kapnak tájékoztatást) az amerikai álláspont támogatása miatt.
A magyar delegációt Medgyessy Péter miniszterelnök vezeti, amely kedden részt vesz az EU-tagjelölt országok (a jövő évben hivatalosan is csatlakozó tízek, valamint Románia, Bulgária és Törökország), illetve az európai uniós soros elnökségeket képviselő EU-trojka keddi kormányfői tanácskozásán – közölte a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztályának illetékese.
A Népszabadság értesülései szerint Kovács László külügyminiszter is részt vesz a küldöttségben, amely tájékoztatást kap az EU hétfői külügyminiszteri-, majd kormány-és államfői szintű Irak-egyeztetéséről. Az unió soros görög elnöksége kezdeményezte az Irak kérdésében megosztott tizenötök egyeztető csúcsát, amelyet követ ma az EU-trojka találkozója a tagjelöltekkel. Medgyessy Péter hétfő este utazott el Brüsszelbe.
Orosz felderítőgép segít az ENSZ-nek
Oroszország és az ENSZ elvi megállapodásra jutott arról, hogy a világszervezet iraki fegyverzetellenőrei egy orosz Antonov An–30B típusú repülőgépet is igénybe vesznek iraki légi felderítési-megfigyelési feladatokra – közölte hétfőn Moszkvában Jurij Fedotov. Az orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta: a megállapodást várhatóan a jövő héten öntik végső formába Moszkvában az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) képviselőivel folytatandó tárgyalásokon – közölte az MTI.
Konzervatív amerikai politikusok viszonylag könnyen túltették magukat az utóbbi évtizedek legnagyobb háborúellenes tüntetésein. Az európaiak eredendően „puhányok”, az amerikai városok közül meg az eleve reménytelenül liberális New Yorkban és San Franciscóban volt a legnagyobb demonstráció. Condoleezza Rice egy tévéműsorban azt mondta: az emberek azért vonultak az utcára a demokráciákban, mert Irakban az ellenvéleményt hangoztatóknak kivágják a nyelvét.
A nemzetbiztonsági tanácsadó elvetette a március 14-i új BT-ülésre vonatkozó francia javaslatot – szerinte az túl késő. Nem biztos, de nem is kizárt, hogy az amerikai és a brit diplomácia már kedden új javaslatot terjeszt a Biztonsági Tanács elé. Ennek szövegén még dolgoznak, de a kiszivárgott hírek szerint olyan megfogalmazással próbálkoznak, amely ismét nyitva hagyja az eltérő értelmezés lehetőségét. Az új dokumentum csupán azt rögzítené, hogy Irak nem teljesítette a világszervezet követeléseit, és most jönnek a már korábban kilátásba helyezett, ezúttal sem pontosított „következmények”.
Ezzel a megoldással megszülethet egy második BT-határozat. A Fehér Ház látja a lassan jelképes jelentőségűvé nemesedő második határozatban rejlő lehetőséget. Ezért a színfalak mögött most azon dolgoznak, hogy a franciák, az oroszok és a kínaiak számára is elfogadható szöveg szülessen. A németekről már eleve lemondtak, az amerikai–brit koalíció szempontjából pedig a tartalom lényegtelen, a lényeg a második határozat léte.
Világméretű recessziót okozhat egy iraki háború
Az olaj ára hordónként 100 dollárt is elérhet, ha egy esetleges iraki háború lángra lobbantaná a Közel-Keletet, és a terroristák megtorló csapásokat mérnének különféle célpontokra – állítják a német „gazdasági bölcsek”. Wolfgang Wiegard, a bölcsek vezetője szerint a legrosszabb esetben világméretű recesszió következnék be, a gazdasági hatások az Irak elleni esetleges katonai művelet időtartamától és hevességétől függenek. Németország a konjunktúra további romlása esetén aligha tudná beváltani azt az ígéretét, hogy az idén államháztartási deficitje nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Wiegard azt jósolta a Die Weltben, hogy ha az olaj ára négy negyedéven keresztül hordónként 35 dollár körül mozog, az Németországban két éven át 0,3 százalékponttal fogná vissza a gazdasági növekedést.
Idehaza a Fidesz-frakció ellenállása miatt tegnap nem tudott döntést hozni a parlament arról, hogy átengedhetők-e az ország határán a Törökországnak szánt amerikai katonai szállítmányok. A tegnap délelőtti négypárti egyeztetésen még együttműködési készséget mutatott a nagyobbik ellenzéki párt, és hozzájárult, hogy az Országgyűlés elé kerüljön a NATO-kérés elfogadása. A plenáris ülésen azonban változott álláspontjuk, mondván: kellő idő hiányában nem tudnak megalapozottan dönteni. Így nem is szavazhattak erről a képviselők. (Az MDF szóvivője támogatta a NATO-kérés teljesítését, frakciója megosztott volt.) A parlament ma sem dönthet, mivel a Fidesz csak délutánra dönt – így csak rendkívüli parlamenti ülés mondhat a kérésre igent vagy nemet: szerdán.
Törökország még bizonytalan
Elhalasztották a török törvényhozás keddre tervezett szavazását az amerikai harcoló egységek törökországi állomásoztatásáról, amíg nem születik meg Ankara és Washington között a megállapodás a Törökországnak nyújtandó amerikai gazdasági segítségről a Bagdad elleni esetleges háború lehetséges negatív következményeinek enyhítésére.
Eközben hétfőn újabb két amerikai katonai szállítógép érkezett a Törökország délkeleti részén lévő diyarbakiri támaszpontra, hogy felújítsák és modernizálják a helyi török repülőtereket és kikötőket. A létesítményeket egy várható Irak elleni háborúban vennék igénybe. A C–130-as típusú gépek kétszáz amerikai katonát és felszerelést hoztak – jelentette az AFP.
Vasárnap már öt ilyen típusú amerikai szállítógép érkezett, fedélzetén ötszáz amerikai katonával. A bázis a legjelentősebb a térségben. (Itt állomásoznak a török F–16-osok is.)
[A Financial Times összeállítása]
