A kormánypárti sajtóban az elmúlt héten megjelent, hogy a választások előtt mégis várható valamilyen rezsicsökkentés. Ez a szociálisan nehéz helyzetben lévőkre vonatkozna; valamilyen szociális tarifa, vagy rezsiutalvány formájában. A sajtóban megjelent híreket nem erősítette meg a kormány, ezért nem tudható még, hogy a hír csak félreértésen alapul, vagy a közvéleményt akarják tesztelni. Ugyanakkor meglepő lenne, ha a Fidesz változtatna eddigi társadalompolitikáján. Annak ugyanis nem volt része a célzott segítség nyújtás (rászorultsági alapon).
Az eddig bevezetett rendelkezések, – így az egykulcsos adórendszer, és ennek kapcsán megszűnő alacsonykeresetűek adómentessége, a korábbi rezsicsökkentések, a családi adókedvezmény rendszere, a megszűntetett rendszeres szociális segély intézménye, nyugdíjasoknak adott Erzsébet-utalvány – mind azt mutatják, hogy a kormány fókuszában az általa elképzelt középosztály van.
A Policy Agenda szerint ezért a szociális rezsicsökkentés ötlete nem áll összhangban a kormány eddigi politikájával, mert a társadalom egy jövedelmi szempontból hátrányos helyzetű rétegének adna rászorultsági alapon segítséget, ami nem szokása a kormánynak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy ilyen lépés úgy tűnne, mint amit az MSZP kényszerített ki, akkor a Fidesz számára biztosan kerülendő egy szociális alapú rezsicsökkentés, vagy támogatási rendszer, írták.
Ellenzéki nyomás
A kormánypárt egyik politikai ismérve, hogy nem szeret kényszer hatására cselekedni. Ez ugyan főleg személyi kérdésekben domborodik ki, de több szakpolitikai ügyben is látszik, hogy az ellenzék számára nem hagynak teret.
A rezsicsökkentés kapcsán az MSZP frakciója nyolc törvényjavaslatot nyújtott be ebben a ciklusban a parlamenthez. Ebből kettőt a bizottság nem engedett általános vitára, míg öt esetében a parlament plenáris ülése szavazta le a napirendre kerülését. Egy törvényjavaslat még folyamatban van.
A korábbi rezsicsökkentésekhez képest az ellenzéki párt nem mindenkire javasolt azonos százalékú csökkentést, hanem a fogyasztás szerkezete (átlagot elérő fogyasztók, és átlag feletti fogyasztók) alapján differenciálná az árak mérséklését.
A korábbi kormányzati logikából nyilvánvaló volt, hogy nem akarnak engedni az ellenzéki párt követelésének. Ezért inkább háttérbe szorult a rezsicsökkentés kérdése.
Nemzeti közmű szolgáltatók
Ugyanakkor a több mint 100 milliárd forintért létrejött nemzeti közműszolgáltató politikai hatékonysága még mindig kérdéses. Meglátásunk szerint a kampány során ez egy komoly támadási felület lehet a kormánnyal szemben. Az ellenzék ugyanis érvelhet azzal, hogy ha ennyi pénzt, – akár utalvány formájában – szétosztanak a háztartások között az valódi segítséget jelentett volna.
Miközben háztartási energiára egy kéttagú család átlagosan 21 800 forintot költött havonta a tavalyi évben, a nemzeti közmű szolgáltatóra ugyanennek a családnak az adóbefizetéseiből 28 ezer forint ment el. Természetesen ez csak egyszeri összeg, de politikailag abszolút támadhatóvá teszi ezt a projektet.
