Gazdaság

Fizessenek a gazdagok?

Forró téma ma a gazdagodás Magyarországon. Csütörtökön jött ki a 100 leggazdagabb magyar listája, amiből megtudhattuk többek között, hogy 600 milliárddal hízott azok vagyona, akik felkerültek a toplistára, és ebből csak Mészáros Lőrinc 100 milliárdos pluszt könyvelhetett el. Plakáterdővel vagyunk körülvéve: ordít a transzparensekről, hogy fizessenek a gazdagok, illetve hogy dróton rángatják a politikusokat a milliárdosok.

A Párbeszéd oligarchaadót vetne ki, a szocialisták progresszív jövedelemadózást szorgalmaznak. És a hétköznapi beszélgetésekben is gyakran előkerül a meggazdagodás, a korrupció, a szegénység, az elszegényedés, és hogy igazságos-e az a társadalom, amiben élünk. Úgy tűnik, lenne igény arra, hogy fizessenek többet a gazdagok.

A Rajk László Szakkollégium és a 24.hu közös május 2-i vitaestjén az egyenlőtlenség és annak lehetséges orvoslása lesz a téma, amit a meghívott két közgazdász-szociológus szakértő, Pogátsa Zoltán (Pogiblog) és Tóth István György (Tárki) segítségével járunk körbe, Benyó Rita moderálásával. Íme egy kis ízelítő, mire számíthatnak.

Nagy baj van

Pogátsa Zoltán szerint muszáj beszélni arról, hogy fizessenek a gazdagok, mert 30 évig nem beszéltünk erről. Helyette azt feltételeztük, hogy ha a rendszerváltás után nő a gazdaság, akkor szépen lassan felzárkózunk Nyugat-Európához, és ezzel mindenki egyformán jól jár majd. Ma már tudjuk, hogy nem így lett – jól mutatja ezt az Eurofound legújabb tanulmánya is, amelyből kiderül, hogy az unión belül Magyarországon a legkisebb a mobilitás, vagyis nálunk a legnehezebb kitörni a szegénységből.
Nem igazságos a rendszer, mert nem átjárható, már gyerekkorban eldől, hogy kik lehetünk és kik nem. Rendkívül aggasztó, ha egy társadalomban nem az emberek erőfeszítésétől függ az értékelésük, vagy az előrejutásuk, hanem attól, hogy hova születtek. És fontos feltárni, mi ennek az oka – tette hozzá.

Pogátsa szerint beszélni kell arról, hogy az embereket segítő állami szolgáltatások, például az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika, a közösségi közlekedés megfelelően működnek-e ahhoz, hogy felzárkóztassák, versenyképesebbé tegyék a szegényebbeket. A kutatások azt mutatják, hogy nem. Ferge Zsuzsa szociológus rávilágított, hogy a szociálpolitika nemhogy javított volna a szegények helyzetén, hanem még rontott is (perverz újraelosztás). Az oktatáskutatók pedig kimutatták, hogy a jelenlegi rendszer nem segíti a felzárkózást, és nem ellensúlyozza a meglévő torzulásokat, mert a gazdagoknak jó, a szegényeknek pedig jellemzően rossz iskola jut. Így ahelyett hogy kiegyenlítenék, inkább erősítik a kezdeti különbségeket. És ez a probléma a többi említett területen is megjelenik.

Más oldalról közelítve: azt szeretnénk elérni, hogy a piacon versenyképesebbek legyenek a szegényebbek, miközben azzal kapcsolatban is erős kételyek vannak, hogy mennyire van ma piaci verseny Magyarországon. Hiszen látjuk, hogy egyes szereplők állami rásegítéssel nagyon rövid idő alatt szupergazdagokká válnak. Ebből pedig a társadalom nagy része azt olvassa ki, hogy nincs valódi verseny, és csak attól lehet meggazdagodni, ha valaki nagyon szoros kapcsolatot épít a politikusokkal. Csakhogy ez nem új keletű probléma, a rendszerváltáskor is láthattunk hasonló gazdagodásokat, például Gyurcsány Ferencét, vagy Csányi Sándorét – emlékeztetett.

Kérdésünkre, mivel készül a vitaestre azt mondta, nem fog nyuszit előhúzni a kalapból. Szerinte az is elég sokkoló lesz, ahogy egymás mellé teszi majd a különböző kutatások eredményeit. A száraz tények ugyanis azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon nagy baj van a társadalmi esélyegyenlőség kérdésével – erre akarja felhívni ismételten a figyelmet kedden Pogátsa.

A gazdagok most is fizetnek adót

Tóth István György szerint  a közteherviselés méltányossága mindig és mindenütt aktuális kérdés és nagyon fontos lenne szakszerűen beszélni róla. Az viszont, hogy mikor lesz belőle vezető téma, erősen függ a politikai ciklustól. Most a politikusok  már láthatóan 2018-ra keresik a hatékony kampánymondatokat, nyilván ezért került fel ez is politikai étlapra. Nálunk lehet szavazatokat szerezni ellenségkereséssel is és az egyenlőtlenségek miatti frusztráció mozgósításával is. Robin Hood-jelöltek mindig vannak és igény is van rájuk.
Annak a szlogennek azonban, hogy “fizessenek a gazdagok”, önmagában nincs sokkal több értelme, mint annak, hogy “állítsuk meg Brüsszelt”, vagy annak, hogy “húsz évet a húsz évért”. A gazdagok ugyanis most is fizetnek adót, az meg egyáltalán nem látszik kidolgozottnak, hogy hogyan, miképpen és konkrétan kivel szeretnének többet fizettetni.

Az újraelosztást célzottabbá és hatékonyabbá tenni nem csak az adókkal lehet, sőt, az adóztatás nem is legfontosabb eleme az újraelosztás milyenségének. Tóth István György szerint tehát korunk hőse nem feltétlenül az adóhivatalnok. Hogy ki, arról is szó lesz kedden este.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik