Hogy a mindennapi testmozgás növeli a teljesítőképességet, az senki számára nem okoz meglepetést. Hogy azonban az izzadás nélkül
A Dennison házaspár
elvégezhető, egyszerű fizikai gyakorlatok is javítják gondolkodási és tanulási képességeinket, az már sokak számára újdonság.
Az amerikai tudós házaspár, dr. Paul E. Dennison és Gail E. Dennison által kifejlesztett Brain-Gym, vagyis az agygimnasztika kiegyensúlyozza és ezáltal serkenti az agy működését. Mégsem fejtörőkről és logikai feladatokról van szó. Az irodában is elvégezhető, egyszerű, egy-két hajlítást igénylő gyakorlatok könnyítik a tanulást és a gondolkodást, fejlesztik az emlékezőtehetséget, a kifejezőkészséget, vagyis növelik az egyén teljesítőképességét.
Placebó vagy valódi orvosság?
Bár a Brain-Gym technikát szerte a világon használják, hatása tudományosan nem bizonyított. A tanulási és gondolkodási képességekben szinte mindenkinél javulást eredményez, de nem lehet tudni, hogy csak a placebó hatás miatt, vagy valóban van összefüggés az adott gyakorlatok és az agyműködés között. Mindenesetre, ha még csak beképzeljük is magunknak, hogy javul a teljesítőképességünk, akkor is érdemes kipróbálni a gyakorlatokat. Lesz amelyik segít, lesz amelyik hatástalan marad.
Az emberi agyat lokalizálható funkciókra lehet bontani, vagyis agyunkban meghatározott területek felelősek bizonyos tevékenyéségekért. Így például zenehallgatás közben csak az agyunk egy része aktiválódik, akárcsak beszéd közben. Az agy kiegyensúlyozott működéséhez több billiónyi agysejtünk kegyensúlyozott kapcsolata szükséges.
A Brain-Gym mozgássorok az agy laterális (oldalirányú), vertikális (függőleges), valamint frontális és hátsó részeit összekötő kapcsolatokra hat. A két agyfélteke harmonizálásáért felelős laterális képességek alapvető fontosságúak az írás-, az olvasás-, a hallás-, valamint a beszédtevékenységek folytatásához. Ezek teszik lehetővé az emberek számára az azonos idejű mozgást és gondolkodást is. A vertikális dimenzió, az agy felső és alsó részeinek együttes működése, teszi lehetővé érzelmeink és a racionális gondolkodás összehangolását. A frontális és hátsó agyterületek diemenziója a felfogogóképességünkért, az értelem kiszűréséért felelős. Míg a stressz a különböző részek közötti együttmüködést gátolja, az amerikai tudósházaspár által kidolgozott gyakorlatok serkentik az információk áramlását az egyes területek között.
Ellazított izmok, ellazult lélek
A Dennison házaspár arra a megfigyelésre alapozva kezdett el a Brain-Gym technikával foglalkozni, hogy az érzelemgazdag helyzetekben bizonyos izmaink felfokozott működésre váltanak, míg más izmaink elernyednek. A központi idegrendszerben a megfeszült izmok zavart okoznak, ezáltal pedig zavar keletkezik az úgynevezett szenzorikus információk – írás, olvasás, érintések, mozgások – feldolgozásában. A mozgássorok az izomfeszültségeket hivatottak oldani, s ennek hatására érzelmeink is feloldódnak.
Dennisonék speciális mozdulatokat vizsgáltak, illetve azok hatását a tanulásra. Kísérleteik végeredményeként végül 26 olyan gyakorlatot állítottak össze, amely szerintük fejlesztik a tanulási és gondolkodási képességet. Íme néhány, amit az irodában is elvégezhet:
• Keresztezés
Emelje fel egyik térdét, és érintse meg az ellentétes karjának könyökével, vagyis a bal térdét és a jobb könyökét érintse össze, majd fordítva. Igyekezzen a gyakorlatot tudatosan és odafigyelve végrehajtani. Ezzel aktivizálja az agyat és a homloklebenyt.
• Gravitáció
Széken ülve nyújtsa előre kényelmesen mindkét lábát. Az egyik bokáját tegye rá a másikra, a felülső lábát kicsit hajlítsa be, az alsó maradjon nyújtva. Miközben kifújja a levegőt, hajoljon rá a lábára, amennyire tud, de a pozíció még legyen kényelmes. A karja legyen nyújtva és párhuzamosan a lábával. Belélegzéskor üljön fel az eredeti pozícióba. A gyakorlatot annyiszor végezze el, ahányszor jólesik, de legalább háromszor. A mozgássor ellazítja az izmokat, megszabadít a stressztől, javítja a felfogóképességet.
• Elefánt
Az alaphelyzet laza, kényelmes állás. Érintse meg a bal fülével a bal vállát olyan szorosan, hogy akár egy papírlapot is meg tudna tartani két testrésze között. A karja maradjon nyújtva. Majd kinyújtott mutatóujjával rajzoljon maga mellé egy nagy fekvő nyolcast úgy, hogy a nyolcast a bal felső sarkából kezdi el írni. A karja mozgását felsőteste is kövesse, valamint folyamatosan nézze az ujjhegyét. A gyakorlatot háromszor végezze el.
• Ábécé-nyolcas
Vegyen egy üres papírt, melynek közepére rajzoljon egymásra az egyik kezével három darab fekvő nyolcast anélkül, hogy felemelné a tollat. Majd a másik kezével is rajzoljon ugyanígy három fekvő nyolcast. Ezután mindkét kezével fogja a tollat, és rajzoljon egymásra további három nyolcast. A szemével mindvégig kövesse a toll hegyét. Most pedig rajzoljon azzal a kezével három nyolcast, amelyikkel írni szokott, és anélkül, hogy felemelné a tollát, írjon a nyolcas bal sarkában egy „a” betűt. Még mindig ne emelje fel a tollát, rajzoljon további három nyolcast, és végül írjon egy „b” betűt a jobb sarokba. Újabb három nyolcas következik, aminek a jobb sarkába írjon egy „c”betűt, majd csak két nyolcast rajzoljon egymásra, bal sarkába pedig írjon egy „d” betűt. Végül három nyolcas rajzolásával fejezze be a gyakorlatot. A tollat egyszer se emelje fel közben. A gyakorlat a két agyfélteke működését hangolja össze, és ezáltal kreatívvá tesz.
• Double-Doodle
Egy nagyobb papír és két toll szükséges hozzá. Mindkét kezével kezdjen el rajzolni tükörképszerűen különböző ábrákat, figurákat a papírra. A két kéz ilyen összehangolása nem egyszerű, ezért érdemes egyszerű formákkal kezdeni, mint például körrel, négyzettel. A gyakorlat összehangolja a kéz és a szem működését, fejleszti az íráskészséget.
