A Mark Rutte miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért a szavazatok 21 százalékát megszerezve győzött a hollandiai parlamenti választáson, megelőzve Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártját, ami ugyan holtversenyben második helyen végzett, de így is mindössze 13 százalékot kapott.
A választás egész Hollandiát mozgósította, Rotterdamban például 30 éves rekordot döntött a részvételi arány, ami 80 százalék felett alakult. Tudósítók arról számoltak be, hogy Hágában a szavazóhelyiségek nyitva tartását meg kellett hosszabbítani, annyian szerették volna leadni voksukat. Egy amszterdami önkéntes pedig arról beszélt, hogy sosem fordult még elő, hogy hosszú sorokban vártak volna az emberek arra, hogy szavazhassanak.
Arról nem is beszélve, hogy áprilisban jön a francia elnökválasztás, ősszel pedig a németországi szövetségi választás, előbbin Marine Le Penn, utóbbin az AfD esélyei okoznak sokaknak álmatlan éjszakákat.
Nem véletlen, hogy az európai politikusok sorra számoltak be megkönnyebbülésükről az eredmények nyilvánosságra hozatala után.
- Francois Hollande francia elnök szerint Rutte győzelme “a szélsőség felett aratott világos győzelem”.
- Paolo Gentiloni olasz kormányfő Twitterén azt írta: “az EU-ellenes jobboldal elvesztette a hollandiai választásokat”. Hozzátette, ezek után közösen kell újjáéleszteni az EU-t.
- Angela Merkel szóvivője is Twitteren osztotta meg örömét: “Hollandia, ti vagytok a bajnokok!”
- Martin Schulz EP-elnök is megkönnyebbüléséről számolt be, megjegyezte ugyanakkor, hogy folytatni kell a harcot egy nyitott és szabad Európáért.
Természetesen nem mindenki elégedett a választások eredményével: miután Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szembesült a szélsőjobboldali párt vereségével, kijelentette, hogy nincs is különbség a szociáldemokraták és a fasiszta Wilders között. Erre még rátett egy lapáttal, mikor közölte, hogy
hamarosan vallásháborúk kezdődnek majd Európában.
A törökök azért sem törtek ki üdvrivalgásban az eredmények hallatán, mert a napokban rég nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki a két ország között, ami valószínűleg nagy hatással volt a választások eredményére is. Ugyanis Törökországban hamarosan népszavazást tartanak majd az elnöki rendszer kiépítéséről Erdogan javára, akinek szüksége van a Hollandiában élő törökök támogatására.
Csakhogy a hollandok először nem engedték be a török külügyminisztert, amikor kampányolni akart Rotterdamban, majd visszafordították a határról a török családügyi minisztert, ami után Erdogan felfüggesztette a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltotta a holland diplomaták repülőútjait Törökországba. Erdogan ezen kívül náci maradványoknak és fasisztáknak nevezte a hollandokat.
Mi köze ennek a hollandiai választásokhoz?
Andre Krouwel holland politológus szerint hiába állt Rutte és Wilders támogatottsága fej fej mellett hosszú időn át,
A kormányfő ugyanis nem volt hajlandó meghajolni a nyomás alatt.
Ezen kívül közrejátszott az is, hogy Wilders a saját dolgát nehezítette meg azzal, hogy miután bátyja rosszalló megjegyzéseket tett rá az egyik holland televízióban, elutasította a csatorna meghívását a kormányfőjelölti vitákra. Ráadásul sokan úgy érezték, hiába szavaznak Wilders pártjára, hiszen a szélsőjobboldali politikus törekvései,
- kiléptetni az országot az EU-ból,
- bezárni a mecseteket,
- betiltani a koránt,
lehetetlenné tennék a Szabadságpárt koalícióját bármelyik másik párttal.
Enélkül pedig Hollandiában lehetetlen kormányra kerülni, hiszen
Jacob Funk Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Economics kutatója pedig azt mondta,
a hollandok visszautasították a populizmust és Európára szavaztak.
A közgazdász hozzátette, úgy tűnik, a választók meghallották Rutte felhívását a Trump és Brexit elleni harcra. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a hollandiai választások eredménye ugyan mindenkit megnyugtat egy kicsit, de ettől még nem szabad megfeledkeznünk a következő előttünk álló kihívásról: a francia elnökválasztásról.
Az amerikai Cornell University szociológia professzora, Mabel Berezin is rámutatott arra, hogy a közel két évtizede a holland parlamentben ülő Wilders veresége nem egy biztos jel az európai populizmus hanyatlására. Kirkegaardhoz hasonlóan ő is a francia elnökválasztást tartja igazi vízválasztónak.
Jesse Klaver, a Zöld Baloldal kormányfőjelöltje az eredmények kihirdetése után arról beszélt, hogy minden újságíró az elmúlt hetekben egy dolgot akart megtudni: lesz-e populista áttörés Hollandiában? Klaver erre annyit mondott:
ez az eredmény üzenet egész Európa számára.
