Szijjártó Péter december közepi, kétnapos dél-koreai látogatásán – tőle nem megszokott vagánysággal – őrült kommunista diktátornak nevezte az elmúlt években 340 embert kivégző Kim Dzsongunt, Észak-Korea első emberét. Sőt, szerinte ma az Iszlám Állam mellett ő jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a világra.
Szép kis fricska volt, és Észak-Korea nem is ment el mellette szó nélkül. Csütörtökön a Magyarországra akkreditált bécsi nagykövetség magyarázatot kért a kijelentésekkel kapcsolatban. A magyar külügy szóbeli jegyzékben válaszolt, mondván
a tudósításban leírtak pontosan tükrözik Szijjártó Péter nézeteit, és Magyarországot mélyen aggasztja a hatalmas gyötrelmeket okozó elnyomó politikai rendszer, amely Észak-Koreában több millió állampolgár életét keseríti meg.
Az tehát nagyjából látszik, hogy Szijjártó és a magyar kormány nem fél Kim Dzsonguntól, nagyon jól tudják, nem is kell, hisz nincs mitől.
Közös múlt
A két ország 1948 novemberében vette fel egymással a kapcsolatot, ami egy darabig egészen jól működött. A koreai háború idején sok magyar orvos dolgozott Észak-Koreában, az ’56-os forradalomhoz körülbelül 200 észak-koreai egyetemista csatlakozott, Kim Ir Szen pedig kétszer is járt Budapesten.
1988-ban Kim Dzsongil testvére, Kim Phjongil lett Észak-Korea magyar nagykövete, akit egy év után áthelyeztek Bulgáriába, mikor a keleti blokk tagországai közül Magyarország elsőként alakította ki diplomáciai kapcsolatát Dél-Koreával. Sőt, árulás miatt kiutasították Magyarország phenjani nagykövetét az országból.
Most az a helyzet, hogy tulajdonképpen semmilyen kötődés nincs a két ország között. Kétévente egyszer formális látogatást tesznek a szöuli követség munkatársai az északi fővárosban, míg Észak-Korea bécsi nagykövetségéről is időről időre érkezik delegáció Budapestre.
Kölcsönös szankcionálhatatlanság
Salát Gergely szakértő a 24.hu megkeresésére elmondta, jellemző gyakorlata a diplomáciának, hogy a vendéglátó számára kedvesnek tűnő nyilatkozatokat tesznek a politikusok.
Szijjártó kijelentése egyfajta udvariaskodás volt Dél-Korea felé. Magyarországnak nincs oka beszólni Észak-Koreának.
Mint fogalmazott, Észak-Koreát alapvetően elég sok kritika éri a nukleáris hadviselése miatt, az viszont ritkán fordul elő, hogy Kim Dzsongunt leőrültezik.
Arra a kérdésre, milyen következményei lehetnek a szócsatának, úgy felelt, igazából semmilyen, mert a két ország egyszerűen nem tudja egymást szankciókkal sújtani.
A nagykövetség felszólítása valószínűleg a helyi diplomaták túlbuzgóságából adódhat. Hazájuk felé próbáltak bizonyítani, nem hagyhatták, hogy a képviseletükhöz tartozó országban ilyen hangvételt engedjenek meg maguknak.
Salát Gergely hangsúlyozta, az, hogy Szijjártó Péter mit mond, Észak-Korea helyzetét nem rengeti meg. Ők hozzászoktak, hogy naponta támadás éri őket, de attól még beszélő viszonyban kell maradniuk a nagyvilággal. Elmondta, mivel a nagykövetünk kétévente egyszer utazik Phenjanba fogadásra, elég valószínűtlen, hogy ezt beszüntetnék.