A Fővárosi Törvényszék a 2016. december 15-én megtartott tárgyaláson hozott végzésével kizárta az ügyből a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként résztvevő adó-, járulék- és könyvszakértőt.
A nyomozó hatóság 2015. július 7-én rendelt ki az ügyben igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértőt. A kirendelt szakértő 2016. szeptember 7-én kérte – a vizsgálat terjedelmére figyelemmel – további igazságügyi szakértő bevonását együttes szakvélemény készítése céljából, amelyet a nyomozó hatóság engedélyezett. A két szakértő közel 50 kötet terjedelmű együttes szakértői véleményt készített, amelyet 2015 októberében bocsátottak a nyomozó hatóság rendelkezésére.
A vádhatóság az ügy tárgyalása során a szakértői vélemény ismertetését indítványozta, a Fővárosi Törvényszék azonban indokoltnak találta a szakértők tárgyaláson történő meghallgatását, ezért a tárgyalásra idézte őket.
A szakértők kihallgatásának megkezdése előtt adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a szakvélemény elkészítésében részt vevő egyik szakértő a Kvantál Zrt-vel, a büntetőeljárásban sértetti pozícióban lévő Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolójával jogviszonyban áll. A törvényszék beszerezte a vonatkozó iratokat, amelyek alapján megállapította, hogy az ügyben eljáró szakértő könyvvizsgálóként 2011. december 1. óta valóban megbízásos jogviszonyban áll a sértetti céget képviselő felszámoló társasággal.
A büntetőeljárási törvény meghatározza a szakértő kizárásának objektív és szubjektív okait, amelyek fennállása esetén az eljárásból a szakértőt ki kell zárni. A büntetőeljárási törvény és a szakértőkre vonatkozó jogszabály pedig egyértelművé teszi, hogy a szakértő a büntetőeljárásban a szakértői pozícióján kívül más módon nem lehet érintett, mert ez a szakvéleményének pártatlanságával kapcsolatban aggályokat vethet fel.
A Fővárosi Törvényszék a döntésének meghozatala során kizárólag azt vizsgálta, hogy olyan objektív tények, amelyek alapján a szakértői vélemény pártatlanságába vetett bizalom megkérdőjelezhető, fennállnak-e. A bíróság álláspontja szerint a Quaestor Pénzügyi Zrt. mint sértett és a szakértő között a szakértői vélemény elkészítésének időpontjában és a jelenleg is fennálló jogviszony miatt a személyével kapcsolatban felmerült objektív tények és körülmények alapján a szakértőt a büntetőeljárásból kizárta.
A végzés nem jogerős.
Questor-per
A fővárosi főügyész júliusban tűzte ki a Quaestor-per tárgyalását. Előzőleg a Fővárosi Törvényszéken április elején a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a Quaestor-ügyben eljáró bírói tanács a vádat emelő főügyészséget. A bíróság szerint a vádhatóság megjelölhetné, melyik bizonyíték, mit bizonyít.
Elhíresült a gigantikus méretű, 1548 oldalas vádirat.
Csak 232 befektető kára számít
A Tarsolyt érintő cselekmények száma 753 rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztások. Tarsoly valamennyi vádpontban érintett, felbujtóként.
Az egyik vádpont szerint a Quaestor Zrt. sérelmére mintegy 46,5 milliárd forintot sikkasztottak el, mintegy 3,3 milliárd forint összegben nem létező állampapírokat értékesítettek és ezzel csalást valósítottak meg, mintegy 20 milliárd forinttal rövidítették meg a befektetőket oly módon, hogy elhallgatták előlük a cég fizetésképtelenségét. Az ügyészség csupán az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma azonban összesen csaknem 32 ezer.
Szintén a vádpontok között szerepel, hogy 6 milliárd forint összegben fiktív kötvényeket értékesítettek, illetve, hogy mintegy 1,2 milliárd forint készpénzt Tarsoly a saját céljaira sikkasztott el. (Ezzel a vádponttal kapcsolatban fogalmazott Ibolya Tibor fővárosi főügyész egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóján úgy: “Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy.”)
