A háztartások életszínvonala, 2015 kiadvány célja, hogy átfogó képet nyújtson a magyarországi háztartások életszínvonaláról, illetve életkörülményeiről. Íme a főbb megállapítások.
Jövedelmi viszonyok
2015-ben a háztartások jövedelmi helyzete javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott – állapítják meg a statisztikusok. Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 440 ezer forintot tett ki, 4,8 százalékkal magasabbat a 2014. évinél. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 150 ezer forint volt, 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
A fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenése miatt 2015-ben a reáljövedelem 4,7 százalékkal nőtt.
2015-ben az előző évihez képest 68,2 százalékról 69 százalékra emelkedett a munkajövedelmek részaránya, és csaknem 1 százalékponttal, 29 százalékra csökkent a transzfer jellegű jövedelmek aránya az összes jövedelmen belül.
2015-ben a háztartások egy főre vetített éves bruttó munkajövedelme (994 ezer forint) 6,1 százalékkal nőtt 2014-hez képest, míg az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek átlagosan 418 ezer forintot tettek ki, és 2,2 százalékkal meghaladták az előző évit.
2015-ben az alsó négy jövedelmi tizedben élők nettó jövedelme nőtt a legnagyobb ütemben, 5–6% körüli mértékben, míg a két legfelső decilisben volt a legkisebb a növekedés, sorrendben 4,2% és 3,7 százalékos.
A középső jövedelmi rétegekben az országos átlag körüli volt a jövedelemnövekedés mértéke.
Szegénység, társadalmi kirekesztődés
2015-ben az előző évhez képest 1,9 százalékponttal tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya állapítják meg. A teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben.
A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3,0 százalékról 1,9 százalékra csökkent a KSH szerint, és 185 ezer főt tett ki. Azt is írják, hogy 2015-ben a jövedelmi szegénységi arány 14,5% volt, 0,4 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben.
A hivatal mérése szerint legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent, ami 5,1 százalékpontos javulás 2014-hez képest.
Folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők aránynak csökkenése: míg 2014-ben a népesség 19,4 százalékát érintette, addig 2015-ben 16,2 százalékát.
Csökkent a munkaszegénységben élők aránya: a teljes népességhez viszonyítva a 0–59 éves korú népesség 6,1 százaléka tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1 százalékponttal kevesebben, mint 2014-ben – írják.
Fogyasztás
2015-ben a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 7,8, az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és
háztartási energiára 210 ezer forintot, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak. Az év során a közlekedéssel kapcsolatos költések kivételével a lakosság minden kiadási főcsoportban növelte fogyasztását.
2015-ben a javuló makrogazdasági környezet és foglalkoztatási helyzet, a csökkenő árszínvonal hatására a háztartások fogyasztási szerkezete átalakult. A megélhetéssel kapcsolatos, alapvetőnek tekintett három fogyasztási csoport aránya ebben az évben mindössze 1,7 százalékponttal haladta meg az évezred kezdetétől mért legkedvezőbb, 55,4 százalékos értéket.
Életszínvonal
A legszorosabban a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás: minél több egy háztartás jövedelme, átlagosan annál többet költ. 2014-hez képest minden réteg fogyasztási szerkezete némileg változott, mert csökkent az alapvető kiadások, az élelmiszer, a lakásfenntartás és a közlekedésre fordított kiadások súlya az összfogyasztáson belül, bár a két szélső réteg között a különbség érdemben nem változott, még mindig jelentős maradt.
Szubjektív jóllét
A szubjektív jóllét vizsgálata arról szolgáltat információkat, hogy az emberek miként élik meg mindennapjaikat és érzik magukat. Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2016-ban – egy 0–10-es skálán – a felnőtt lakosságra 6,1 pont, statisztikailag megegyezik a korábbi évek adataival (2013: 6,15; 2015: 6,10).
Megállapítják, hogy az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az egyén szubjektív jóllétét, életelégedettségét, az emberekbe vetett bizalmát. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul az embertársai felé.
A közterületi biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan nőtt hazánkban. A községekben élők 81, a fővárosiak 76%-a nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.
