Még az is lehet, hogy a Brexit nem áll meg David Cameron politikai meggyilkolásánál, hanem eljut az új miniszterelnökig, Theresa Mayig is. A fellebbviteli bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy May kormánya nem kezdheti meg a kilépést az Európai Unióból, mert előbb még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, hogy egyáltalán kiléphetnek-e. Azt, hogy ez valószínűleg így lehet, már korábban elismerte a kormány.
A háromtagú bíróság szerint a parlament szuverenitása többszáz éves hagyomány, amelyet nem írhat felül más rendelkezés. Azt írják az indoklásban, hogy Nagy-Britannia parlamentje bármely törvényt megalkothat és eltörölhet, és nincs olyan másféle szabályozás, ami a parlamenti szuverenitást felülírhatja. Ezzel elveszni látszik May érvelése, aki azt mondta, a népszavazás egyértelmű felhatalmazást adott a kormánynak, ezért az 50. cikkely megkezdéséhez már nem kell a parlament felhatalmazása.
Ideas of May
May korábban azt is mondta, hogy a tervek szerint 2017 elején elkezdenék a kilépés folyamatát. A mostani ítélettel ez elég sokat csúszhat. A fellebbviteli bíróság ítélete nem jogerős, May jogászai már fellebbeztek is, az ügy december elején kerülhet a legfelsőbb bíróság elé.
Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy jóváhagyja a mostani, precedensértékű ítéletet, akkor egészen bonyodalmas ügy lehet a kilépésből. Ebben az esetben ugyanis a parlamentnek tényleg szavaznia kell, és nagyon kérdéses, hogyan fognak dönteni.
A népszavazási kampány nagy részében a parlament túlnyomó többsége a maradás pártján állt. A konzervatívok fele-fele arányban voltak megosztottak a kérdésben, de a Munkáspárt és a Liberális Demokraták konzekvensen a maradás mellett álltak, ahogy a Skót Nacionalista Párt is. Eszerint a parlamenti szavazás viszonylag egyértelmű lenne, simán elvetnék a kilépést.
Micsoda Corbyn élünk
De itt jönnek a bonyodalmak. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a döntés bejelentése után arra utalt, hogy a Munkáspárt megszavazná a kilépést. Corbyn elég erőteljesen bázisdemokrata vezető, és utalt arra, hogy ő nem venné semmibe a népszavazás eredményét, mert az emberek már véleményt alkottak arról, ki akarnak-e lépni az EU-ból.
A Brexit elvetése kifejezetten veszélyes is lehetne. Ugyan a népszavazási eredmény kihirdetése után valószínűleg elég nagyot változott az, hogy kik szavaznának a maradásra, és kik a kilépésre, még így is rengeteg olyan ember lehet Nagy-Britanniában, aki továbbra is el szeretné hagyni az Európai Uniót. Ha az ő győztes népszavazásukat semmibe veszik, az nagyon komoly konfliktusokat szülhet az országban.
Ha kénytelen a parlament elé vinni az ügyet, Maynek egyetlen igazi lehetősége van arra, hogy megszerezze a kellő parlamenti legitimitást:
Így a választás részben átalakulna egy újabb népszavazássá, ahol az emberek közvetve szintén a kilépésről szavaznának, csak most ennek közvetlenebb kormányzati következménye is lenne.
Brexvalami
Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy melyik párt pontosan mivel kampányolna. A konzervatívok eddig is megosztottak voltak a kérdésben, és ha May mögé állnak a kilépést támogatva (a népszavazás előtti kampányban May még a maradás mellett kampányolt, de nagyon óvatosan), akkor azt kockáztatják, hogy elvesztik a választást. Ha pedig a konzervatívok a kilépés jóváhagyása mellett kampányolnak, nehéz lenne elképzelni, hogy a Munkáspárt is ugyanezt tenné, akár megvolt a felhatalmazás a népszavazáson, akár nem. Akik biztosan a kilépés visszavonásra szavaznának, azok a Liberális Demokraták és a Skót Nacionalista Párt. Utóbbinak még jól is jöhetne egy előrehozott választást, mert a skótok nagy része a maradásra szavazott, amivel a párt még a mostaninál is sokkal erősebb lehetne egy választáson.
Tegyük fel először, hogy a legfelsőbb bíróság helybenhagyja az ítéletet, és előrehozott választások lesznek, amelyen nyernek a maradáspártiak. Ebben az esetben hatalmas kérdés, hogy az Európai Unió mennyire lenne hajlandó elfogadni a változást. A gyakorlatban kénytelen lenne, hiszen az EU-ból kirakni senkit nem lehet, és ha hivatalosan nem indították el a kilépés folyamatát, nem tudnak mit kezdeni a britekkel. De politikai és gazdasági következményei mindenképp lennének. Kérdés, hogy milyenek. A font már a bírósági döntés hírére elkezdett lendületesen erősödni, mert a piacok lelkesen fogadták már a kilépés elhalasztását is. Kérdés, hogy mennyire viseli majd meg a huzavona a brit gazdaságot.
És most tegyük fel, hogy a legfelsőbb bíróság vagy megváltoztatja az ítéletet, vagy helybenhagyja, de a választáson győznek a kilépéspártiak. Erről az esetről már írtunk korábban, de az 50. cikkely ügye még mindig zavaros.
- A cikkely szerint a briteknek két évük van a bejelentés után letárgyalni a kilépés menetét.
- Az EU korábban azt mondta, szeretnék, ha ez a 2019-es EP-választásra már rendben lenne.
- Nem tudni, mikor értesíti majd Nagy-Britannia a kilépésről az EU-t, mert a népszavazás önmagában még nem kötelez senkit semmire.
- Arra, hogy az egyeztetéseknek mi a menete, nincs egyértelmű szabályozás.
- Sok mindenről meg kell állapodni, például arról is, hogy mi legyen a Nagy-Britanniában élő uniós munkavállalókkal, vagy az EU-ban élő britekkel. Meg arról is, hogy befizessék-e még a britek a 2020-ig esedékes tagdíjukat.
- Na meg arról, hogy mennyire férnek hozzá a közös piachoz. Itt létezik a svájci, a norvég és a török modell is, de az alapverzió a WTO keretrendszere, ami például az Egyesült Államokra is érvényes. Ez lenne a legrosszabb. A britek viszont a legjobb változatot szeretnék, amit nem fognak megkapni.
