A szervezet elnöke, Lord Dowding születésnapját jelölte ki a világnap megtartására, amelyet azóta az ENSZ is elismert.
A laboratóriumi – kísérleti – állatok száma a világon eléri a 100 milliót. Védelmük fontossága indokolja, hogy “saját” világnapjuk legyen, az állatok világnapját ugyanis október 4-én tartják.
A leggyakrabban egereken és patkányokon végeznek laboratóriumi teszteket, de sok kutya, macska, hal, madár és főemlős, azaz majom is elszenvedője a kísérleteknek.
Lajka – az élő szervezetek űrutazási lehetőségét bizonyító kutya – szkafanderben:
A világon évente végzett több mint 25 millió legális állatkísérlet kétharmada a gyógyszeripar – más adatok szerint a hadiipar – érdekét szolgálja.
A laboratóriumi állatok felhasználásáról megoszlanak a vélemények. Az ellenzők szerint az embernek nincs joga szenvedést okozni más fajoknak azért, hogy saját fajának szenvedéseit csökkentse.
Mások viszont azzal érvelnek, hogy fájdalmat igazán csak a tudattal bíró ember él át, avagy azt vallják, hogy az ember többet ér, mint az állatok, tehát joga van a maga szenvedését fontosabbnak tartani. Az ellentmondást fokozza, hogy a legtöbb ország törvényei tiltják az állatok kínzását, de elnézik a szenvedéssel együtt járó állatkísérleteket.
ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÁLLATKÍNZÁS?
Ma már csaknem mindegyik fejlett ország engedélyhez köti az állatkísérleteket, nyilvántartja a kísérletezőket és a kísérletek számát. Az engedélyt többnyire csak akkor adják meg, ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a kísérletező megfelelően képzett, és a kísérletet nem lehet élő állatok felhasználása nélkül elvégezni.
Magyarországon apró rágcsálókból megközelítőleg 220 ezret, kutyákból és macskákból 2000-nél is többet “fogyasztanak” évente a kísérleti laborok.
Fontos etikai követelmény, hogy a kísérlet ne okozzon felesleges fájdalmat, szenvedést az állatnak. A tévhittel ellentétben a legtöbb állatkísérletet megfelelő érzéstelenítés mellett végzik, ugyanis ha az állatoknak fájdalmat okoznak, akkor a kísérleti eredmény is hamis.
A kísérletek csupán 5-10 százaléka jár megélt fájdalommal. Így a fájdalomnak, illetve enyhítésének kutatása az embert helyettesítő állatmodelleken, főként rágcsálókon zajlik.
A világnapon számos rendezvényt tartanak, különösen az Egyesült Államokban, ahol az állatvédők néma tüntetéssel, egyes iskolákban párperces csenddel emlékeznek meg a kísérleti állatokról.
Európában évente átlagosan mintegy 10 millió kísérleti állattal dolgoznak a kutatók.
Az Európai Unió területén 2009-től tilos kozmetikai állatkísérletek végzése három toxikológiai vizsgálat kivételével, e három alternatíváit 2013-ig kell megtalálni.
Magyarország élen járt a kozmetikai állatkísérletek betiltatásában, ezt már az 1998-ban hozott első állatvédelmi törvény kimondta.
Állatkísérleti engedélyt nem adnak emberszabású főemlősökre, valamint háziasított állat kóbor egyedeire: kutya, macska, stb. Kormányrendelet szabályozza a kísérleti állatok gondozásának és elhelyezésének feltételeit.
AJÁNLOTT LINKEK:
Világító állatok albuma (National Geographic)
Állatkíséletek jogi szabályozása Magyarországon (OTKA)
