Élet-Stílus

Már háromnapnyi böjt is csodát tehet az immunrendszerrel

Bár a táplálkozás-szakértők keményen bírálták a böjtjellegű diétákat azért, mert egészségtelenek, egy új kutatás azt mutatja, hogy az éhezés ideje alatt az őssejtek több fehérvérsejtet termelnek, amelyekkel a szervezet legyőzi a fertőzéseket.

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatói szerint a felfedezés különösen hasznos lehet azoknak az embereknek, akiknek valamiért károsodott az immunrendszere – például kemoterápiás kezelés miatt. Az új eredmény szintén segíthet az idős embereknek, akiknek az immunrendszere az idő múlásával egyre kevésbé tud ellenállni a betegségeknek.

„A koplalás, mintha „megnyomná a regeneráló gombot” – mondják a kutatók: hatására az őssejtek elkezdenek új fehérvérsejteket termelni, azaz alapvetően az egész immunrendszert újjáépítik.

„A böjt zöld utat ad az őssejteknek” – mondta el Valter Longo, a gerontológia és az élettudományok professzora a Dél-kaliforniai Egyetemről, a kutatás vezetője.

„Jó hír az is, hogy a böjt folyamán a szervezet megszabadul a károsodott vagy elöregedett, nem hatékony sejtektől. Ez azért van, mert ilyenkor a szervezet  próbál energiát spórolni, ezt pedig úgy teszi, hogy újrahasznosítja azokat az immunsejteket, amelyekre nincs szüksége – a sérültekkel kezdi. Ha károsodott immunrendszerrel látunk hozzá, a böjtölés gyakorlatilag képes új immunrendszert építeni” – folytatja.

Egy huzamosabb nem evés arra kényszeríti a testet, hogy glükózt és zsírt raktározzon el, de emellett a fehérvérsejtek jelentős részét lebontja. A böjt időszaka alatt a fehérvérsejtek számának csökkenése arra készteti az őssejteket, hogy újakat gyártsanak belőlük.

A kutatás során arra kértek meg embereket, hogy egy hat hónapos időszakban rendszeresen böjtöljenek, 2-4 napos időtartamokban. A kutatók azt találták, hogy a böjt a PKA enzim mennyiségét is csökkentette, amely egyrészt az öregedéshez kapcsolható, másrészt a rák és a tumor növekedésének kockázatát is növeli.

A hetvenkét órás böjtölés a rákbetegeket a kemoterápia mérgező hatásától is védi. „Míg a kemoterápia életeket menthet, jelentős járulékos veszteséget okoz az immunrendszer számára” – mondta Tanya Dorff tanársegéd, a tanulmány társszerzője.

Több kutatásra lenne azonban szükség, és ilyen böjtöt kizárólag orvos felügyelete alatt szabad végezni.

„Jelenleg azt a lehetőséget is vizsgáljuk, hogy a hatások megállnak-e az immunrendszernél, vagy a böjt más szerveket is befolyásolhat” – mondta Longo.

Egyes brit szakértők szkeptikusak a kutatás eredményével kapcsolatban. Dr. Graham Rook, a londoni UCL professor emeritusa például „legalábbis valószínűtlennek” nevezte.

Chris Mason, szintén az UCL professzora szerint „nagyon sok érdekes adat van ebben a kutatásban. Látszik például, hogy a böjt csökkentette a sejtek számát és méretét, és amikor a beteg újra evett 72 óra után, ezek visszatértek. Ez talán hasznos is lehet, mert háromnapnyi böjt azért még nem olyan hosszú idő, hogy különösebben rossz hatással lenne egy rákbetegre. De szerintem a legjobb megoldás az lenne, hogy a böjt sejtmegújító hatását valamiféle gyógyszerrel szintetizáljuk, mert nem vagyok biztos benne, hogy a böjt tényleg jó ötlet.”

Dr. Longo viszont ragaszkodik az álláspontjához: „Nincs bizonyíték arra, hogy a böjt káros lenne, de nagyon világosan látszik, hogy jótékony hatása van.”

Mint elmondta, levelek százait kapta rákbetegektől, akik gyakran az onkológusuk támogatásával kombinálták a kemoterápiát a böjttel. „Eddig a nagy többségük nagyon jól van, és csak néhányan számoltak be kellemetlen mellékhatásokról, mint az esetenkénti ájulás. Nyilván klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ezeket a dolgokat tisztázzuk, de az eddigi eredmények biztatóak.”

(Telegraph)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik