Soros György amerikai üzletember bár borúlátó, azt is mondta, hogy “nem szabad feladni”. Szerinte az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az uniót tervezték, össze kell állniuk, hogy az Európai Uniót alapos szerkezeti átalakítással megmentsék.
A német és francia munkáltatók csoportjai felszólították Párizst és Berlint arra, hogy ne tétovázzanak és konkrét lépésekkel haladjanak a tényeges közös piac kialakítása felé. A német iparvállalatok szövetsége (BDI), a német munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA), valamint a francia munkáltatói szövetség (MEDEF) közös közleményben fogalmazta meg azt az elvárást, hogy
most minden korábbinál gyorsabban kell haladni a tényleges integráció útján és a közös cél érdekében egy hangon kell szólni.
Olasz remények
Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint a brit népszavazás akár kedvezően is alakíthatja Európa jövőjét. Az Il Sole 24 Ore című pénzügyi olasz napilapban a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy Európa szempontjából az elmúlt évek legnagyobb veresége a visszájára is fordulhat: a kontinens nyerhet azon, hogy megújulásra kényszerül.
Pier Carlo Padoan olasz gazdasági miniszter viszont egyelőre csak a hátrányait látja a Brexitnek. Azt mondta, hogy a britek távozása az EU-ból azzal járhat, hogy az olasz gazdaság az eddig vártnál is lassabban nő majd és az állami kiadásokat valószínűleg meg kell majd nyirbálni.
Hivatalos várakozás szerint idén 1,2 százalékkal nő az olasz GDP. Az olasz államadósság a GDP mintegy 133 százaléka, a második legmagasabb az euróövezetben Görögország után.
A UniCredit, a legnagyobb olasz bank a brit referendum eredménye miatt a jövő évi olasz gazdasági növekedés várható ütemét 0,2-0,7 százalékra rontotta az eddig várt 1,2 százalékról.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter egyebek között azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a britek távozásával Európa mostantól három pilléren nyugszik (német, francia, olasz), ami növeli Olaszország súlyát minden téren. Angelino Alfano belügyminiszter pedig reményének adott hangot arra kapcsolatban, hogy Milánó pénzügyi központi súlya növekszik azáltal, hogy várhatóan elhagyja Londont a pénzügyi és üzleti élet egy része.
Londont nem kell temetni
A Deutsche Bank (DB) vezérigazgatója szerint
London mint a világ egyik pénzügyi központja, kétségtelenül veszít súlyából, de azért nem kell temetni.
John Cryan a Handelsblatt című német gazdasági napilapnak nyilatkozva nem kívánt beszélni arról, hogy a Brexitnek milyen közvetlen hatása lesz a Deutsche Bankra, amely legalább 11 ezer embert foglalkoztat Nagy-Britanniában. A DB vezérigazgatója egyébként azzal számol, hogy a következő hetekben a szokásosnál nagyobb kilengések lehetnek a világ pénzpiacain.
A kínai pénzügyminiszter szerint “természetes”, ahogy a globális piacok reagáltak pénteken a Brexitre, aminek a hatása szerinte elhúzódik, a globális gazdaságot 5-10 éven át is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Az ugyancsak a Kínában zajló Világgazdasági Fóromon (WEF) Huang Ji-ping, a pekingi egyetem professzora, a kínai jegybank monetáris bizottságának a tagja szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy a Brexit milyen mértékben befolyásolja a kínai gazdaságot. Szerinte, amennyiben a britek döntésének a hatása a globalizáció térvesztésével jár, az nagyon rossz lenne a világnak és Kínának is.
Li Dao Kui professzor, a kínai jegybank egykori tanácsadója kevésbé volt borúlátó. Szerinte “Kínát csak meglegyinti a Brexit szele, a britek döntése legfeljebb a jüan árfolyamának az alakulásában lesz érzékelhető, és a hatás nem lesz tartós”.
Nouriel Roubini, a New York Egyetem pontos előrejelzéseiről ismert közgazdaságtan professzora szerint “a Brexit pénzügyi, gazdasági, politikai és geopolitikai hullámokat vet”. A szakember szerint azonban a britek kiválása az EU-ból nem okoz majd globális recessziót vagy globális pénzügyi válságot.
Elismerem, a Brexit hatása komoly lesz, de elmarad attól, amit 2007 és 2009 között láttunk.
(MTI)
