– így jellemezte egy kollégám Mateent azután, hogy kiderült, az elkövető korábban több alkalommal megfordult abban a melegbárban, ahol a mészárlást elkövette. Túlélők beszámolói szerint Mateen általában magányosan üldögélt, visszahúzódva és rengeteg alkoholt fogyasztva. Néha olyan dühkitörései voltak, hogy ki is kellett dobni a bárból. Egy szemtanú szerint egy melegek által használt randialkalmazást is használt.
Az első nap találgatásait három információ befolyásolta döntően. Egyrészt a hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy Mateen az elkövetés előtt a 911-es segélyhívó vonalon hűségesküt fogadott Abu Bakra l-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének. Másodszor, az elkövető apja szerint fiát az idegesíthette fel, hogy több alkalommal látott, gyakran családja társaságában csókolózó férfiakat köztereken. Harmadszor, az elvált felesége szerint Mateen rendkívül erőszakos, kiszámíthatatlan, bipoláris személyiség volt, aki rendszeresen bántalmazta őt.
Természetesen az amerikai sajtó az Iszlám Állam szálra kattant rá, ezt erősítette, hogy a szervezet később a nevére vette az akciót, és hogy az édesapa egyik videójában utalást találtak a Talibán szervezetre, amely Afganisztán legfontosabb és legerősebb fundamentalista mozgalma. Ettől Seddique Mateen azonnal a fundamentalista szervezet egyik ideológiai támogatójává lépett elő.
Seddique Mateen kijelentéséhez hasonlókat a jelenlegi és a korábbi afgán államfő rendszeresen tett, mégsem nevezte őket senki fundamentalistának, vagy Talibán-szimpatizánsnak. Egyszerűen ez a szervezet az afgán társadalom egy jelentős részének nem azt jelenti, amit a nyugatnak (Bin Láden bújtatója, középkori sötét törvények bevezetője, a Buddha szobrok felrobbantói), hanem a britek által erőszakkal felosztott egykori Afganisztán lehetséges újraegyesítője (a Brit Birodalom a 19. században az akkori Afganisztán déli részét magukhoz csatolta, amely később Pakisztánhoz került). És amikor az aktuális afgán kormány béketárgyalásokat próbált folytatni a Talibánnal, az afgán vezetők egy része rendszeresen „testvéreinknek” hívta a szervezet vezetőit, tagjait.
Omar Mateen életében semmilyen nyomot nem hagyott hátra, ami az Iszlám Állammal való kapcsolatra utalt. Sajtóhírek szerint a korábbi egyik FBI-vizsgálatot az váltotta ki, hogy egyszer azt mondta kollégáinak, hogy egyes rokonai kapcsolatban vannak az al-Káidával, de ő a Hezbollah tagja. Ez első hallásra is a vicckategória, inkább ugratásnak tűnhet, hiszen a Hezbollah libanoni síita szervezet, nincsenek a tagjai között se szunniták, se afgánok. Nem véletlen, hogy az FBI nem talált ebben az ügyben semmit. Még Mateen elvált felesége is megerősítette, hogy a férje nem volt radikális, csak vallásos. Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire tekinthető valaki igazi muszlimnak, ha keményen alkoholizál?
A kommentárokban nem esett szó róla, de a dzsihadista szervezetek nem szoktak támadást elkövetni a melegbárok, az LMBT közösség ellen. Az egyetlen eset, amiről tudunk, az Iszlám Állam területén történt, amikor a terrorszervezet ledobott egy magas épületről egy melegnek mondott férfit.
A terrorista szervezetek kevés közös jellemzőjének egyike, hogy mindig politikai célokat követnek, ezért a céljuk a politikai szereplők, a rendszer képviselői, a hivatalnokok, rendőrök, politikusok, katonák támadása. Vagy a lakosság támadása, hogy rajtuk keresztül gyakoroljanak nyomást a politikai vezetésre. Az arab nacionalista/iszlamista/dzsihadista szervezeteknél ez még kiegészül a zsidó célpontok támadásával, ami az Izrael-ellenségük kifejeződése.
És hol van az a radikalizálódási folyamat, amelyet olyan pontosan megfigyelhettünk a brüsszeli, párizsi, koppenhágai stb. terrorcselekmények elkövetőinél? Mateen életében ennek egyelőre nincs nyoma. A támadás előtti napok, hetek eseményeit valószínűleg percről percre fogják rekonstruálni az FBI nyomozói és a sajtó képviselői, és nem lennék meglepődve, ha nem kerülnének elő további nyomok.
Az amerikai férfit csak egy telefonhívás köti az Iszlám Államhoz, de hova tennénk ezt a támadást, ha nem veszi fel senki a telefont.
A legfrissebb hírek azonban azt sejtetik, hogy Mateen esetleg maga is meleg volt, vagy legalábbis küzdött saját szexuális identitásával. Ha ez igaz, itt már valóban nagyobb szerepe van a vallásának, és annak az afgán-amerikai közösségnek, amelynek tagja volt. Ez a környezetet ugyanis kevéssé tolerálja a másságot, illetve annak nyílt felvállalását. Mint a világban mindenhol, úgy az iszlám világban is élnek melegek, és van ahol ezt legálisan is felvállalhatják. Törökországban, Indonéziában vagy Irakban teljesen legálisak a nem heteroszexuális kapcsolatok. Vannak országok, ahol büntethetőek az ilyen kapcsolatok és vannak országok, ahol akár halálbüntetéssel is szankcionálhatóak. Irán, Szaúd-Arábia és Afganisztán például ilyen országok. (de önmagában félrevisz, ha iszlám országokról beszélünk, hiszen számos arab, vagy dél-kelet-ázsiai ország szekuláris államként határozza meg magát szándékosan)
Mateennek a hírekből visszaköszönő erőszakossága, frusztráltsága talán azzal állt összefüggésben, hogy reménye és esélye sem volt arra, hogy feldolgozza a benne rejlő másságot. Édesapja kijelentése így utólag új megvilágításba helyezik, hogy mennyire távol volt fiától. Felesége beszámolója rövid házasságukról talán inkább arról szólt, hogy Mateen próbált megfelelni a család, a közössége elvárásainak, családot alapítani, gyerekeket vállalni.
Nem sikerült. Egy ideig úgy tűnt, sikerül fenntartania a kettős életet. Sem az FBI, sem az őt foglalkoztató biztonsági cég ellenőrzései nem mutattak ki semmit. Tétova lépései a melegközösség felé nem léptek át egy határt. Nem hirtelen felindulásból ölt, hiszem a tömeggyilkosságban használt AR-15 gépkarabélyt egy héttel korábban vette meg, de hogy mi váltotta ki belőle végül ezt a brutális lépést, talán nem fogjuk megtudni soha.