Kultúra

Az Erzsébet téri óriáskerék építésével a magyar művészvilág egykori épületének maradványait teszik tönkre

Az Erzsébet téren 2013 óta minden nyáron felállítják Európa legmagasabb mobil óriáskerekét, a 332 főt befogadni képes Sziget Eye-t, sőt, a főváros egészen 2020-ig engedélyezte azt. De ez miért baj?

Ebből az átlagos budapesti számára csak annyi látszik, hogy a tér jókora része az építési és bontási munkák, a szerkezet működési időtartama, valamint a talajrendezés ideje alatt, tehát az év túlnyomó részében teljesen zárt – ezzel pedig épp a park lényegét, a pihenés lehetőségét veszik el a belvárosiaktól.

Az LMP belvárosi, közéleti blogja, a Doktor Ötker nemrégiben megjelent posztjainak egyikéből kiderül, hogy az óriáskerék ugyan nem építési engedély-köteles, de a markológépek több méter mély gödröket ásnak a parkban, valamint masszív beton alapot készítenek a jókora tömeg biztonságos megtartásához.

20160506004

Egy régész ugyan mindig volt a helyszínen, de a kitermelt téglamennyiség és a dr. Csonka Krisztián által készített fotók tanúsága szerint a rombolás ettől függetlenül zavartalanul folyt.

A romok egyébként a Belváros rekonstrukciójának részeként, a József Attila utca-Bajcsy Zsilinszky utca sarkán álló épületekkel, valamint a mai Akvárium Klub helyén álló Marokkó-udvarral együtt elbontott Nemzeti Szalon épületének maradványai.

Az épület alapját a Hauszmann Alajos által tervezett Erzsébet téri Kioszk adta, mely Hauszmann Alajos tervei szerint készült el az 1870-es évek derekán, és óriási kávéházként igen hamar népszerűvé vált.

kioszk2

Az 1894-ben a magyar képzőművészek és műpártolók egyesületeként megalakult egyesület, a Nemzeti Szalon 1907-ben költözött az épületbe, melyet a kor igényei szerint átalakította: a neoreneszánsz épület bejáratát áthelyezték a másik oldalra – mintegy hátat fordítva az addigi stílusirányzatoknak –, új főhomlokzata pedig a magyar szecesszió egyik legtehetségesebb testvérpárja, Vágó József és László tervei szerint valósult meg, Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár által tervezett üvegablakait pedig Róth Miksa szállította.

nemzetiszalon

675px-Vágó_testvérek_Nemzeti_Szalon_bejárat_A_Ház_1908

nemzeti szalon 4

budapest-v-kerulet-erzsebet-teri-tejcsarnok-kioszk-_1

Olyan művészek rendezték itt életmű-kiállításukat, mint Paál László, Szinyei Merse Pál, Vaszary János, vagy épp Zichy Mihály, de az olasz futuristák, a francia impresszionisták, a Nyolcak, a KÉVE és a MIÉNK is itt mutatkoztak be a magyar művészvilág és a műértő publikum előtt.

NemzetiSzalonFotoThalerTamas

Az épület a világháború során sérült, de újranyitott. 1953-ban a Műcsarnok fennhatósága alá került, és itt mutatkozhattak be újra a korábbi évtizedekben háttérbe szorított avantgárd és modern alkotók is – így például Kassák Lajos.

1960-ban aztán elrendelték a lebontását, mely a tervezett öt hónap helyett mindössze tíz nap alatt ment végbe.

Csonka felhívta a figyelmet a műtárgyat építő Óriáskerék Kft. tulajdonosi körére is: az egyikük, Scheer Sándor például Garancsi István cégének, a Market Zrt-nek társtulajdonosa, illetve vezérigazgatója, de azt is kiemelte, hogy a fővárosiakat senki sem kérdezte meg arról, hogy egyetértenek-e további négy évre a park zöldfelületének csökkentésével, vagy a korábbi fakivágásokkal.

Fotó: Gabriell, egykorThaler Tamás

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik