Belföld

Stumpf ismeri Orbánt és nem sok jóra számít a fülkeforradalom huszáraitól

Megvédené az Alaptörvényt azokkal szemben is, akik megalkották.

Stumpf István az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) vendége volt. Szavait az MNO idézi. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere nem finomkodott, a fülkeforradalom huszárainak nevezte a 2010 után felálló hatalmi elitet.

Ismerve ennek a generációnak a hatalmi gondolkodását, el tudom képzelni, hogy vissza akarnak venni azoknak az intézményeknek az erejéből, amelyek a parlament hatalmát korlátozzák.

Az alkotmánybíró emlékeztetett rá, milyen alkotmányosságai konfliktusaik voltak 2010 után a kormánnyal, majd áttérve a jelenre, jelezte, mennyire szerencsétlen, hogy

ötszörös mulasztásos alkotmánysértésben van a magyar parlament. Vagyis: négy alkotmánybíró hiányzik, és nincs elnöke a testületnek.

Az nem vigasztalja, hogy ugyanilyen a helyzet Horvátországban, vagy még rosszabb a lengyeleknél. A tizenegy fős létszám még elég is lehetne, ha módosítanák az Alaptörvényt. Nem dolga bírálni ezt az állapotot, a

nagy bölcsességű parlamentnek a dolga, hogy hogyan tudja megtalálni a kétharmadot ennek a helyzetnek az orvoslására.

Stumpf István elárulta, hogy az amerikai elnökjelölt-aspiránsok közül Ted Cruz szurkolója volt, és nem zárta ki a zavargásokat sem, ha végül Donald Trump nyerne. A jövő nagy kérdéseire áttérve azt mondta, egyetért a Tesla atyjával, Elon Muskkal abban, hogy az emberiség nem tud fennmaradni, ha nem talál még egy benépesíthető bolygót.

És ez tíz éven belül nem lesz vicc.

A Föld megtelt, nem tud több embert eltartani – tette hozzá, majd beszélt arról is, miért telt be a pohár is az embereknél egyesek dühítő vagyonosodása miatt. Szerinte a Fidesz a rendszerváltozástól azt képviselte, hogy a posztkommunista struktúrák helyett új világot kell felépíteni új középosztállyal.

Ennek a látványos következménye, hogy szpáhibirtokok épülnek, ami kiveri a biztosítékot az emberek többségénél.

Saját szerepéről azt mondta: ő azért szegődött alkotmánybírónak, hogy az Alaptörvényt védje, akár azokkal szemben is, akik megalkották. Stumpf István hosszan mesélt a Bibó szakkollégium megalapításáról, az egykoron „radikális, liberális, alternatív” Viktorról, akinek ’98-as választások közeledtével ő hívta fel a figyelmét, hogy lassan fel kellene készülni a kormányzásra.

Pincétől a padlásig átvilágították a Horn-éra alatti minisztériumi struktúrát, és megtalálták „az akkori Habonyt” Wermer András személyében.

Stumpf szép időszakként emlékezett vissza a kancellária élén töltött évekre és azt mondta: a 2002-es választások után pártvonalon újra „feketeseggűvé” vált. Az újbóli kormányzásra már nem is vele, hanem Navracsics Tiborral és Matolcsy Györggyel készült fel Orbán, aki a 2010-es kurzusváltáskor először Washingtonba akarta kiküldeni, de őt ez nem izgatta annyira, mint az alkotmánybírói feladat.

Stumpf István “A magyar polgár” című kötetben (amit Kolosi Tamás születésnapjára írtak többen) arról írt, hogy a Fidesz-KDNP alkotmányozó többsége birtokában új Alaptörvényt léptetett életbe,

„kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be.”

Az alkotmányozó többség rohamtempóban gyártotta a törvényeket, a jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek, politikai célkitűzéseknek. Már esszéjében is jelezte, hogy generációs különbséget lát a Fidesz belső köreiben, a párt új generációjában sokaknak a hatalmi pozíciók, az anyagi javak gyarapítása sokkal többet jelent, „mint a politikai közösséghez tartozás élménye, illetve a nemzeti ügyek szolgálatának ethosza.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik