Tudomány

Mégis hasznos a fogkőlerakódás?

Bár korunk fogorvosai minden erejükkel küzdenek a dentális plakk kialakulása ellen, a régészek roppant hálásak, hogy őseinknek erre nem volt lehetősége.

A több évszázada elhunyt emberek étrendjére a csontokból vett minták izotóp-összetételéből lehet következtetni, azonban a Nevadai Egyetem tudósai által kidolgozott módszer révén ugyanezek az adatok már a fogkőlerakódásokból is kinyerhetők.

A vizsgálatok során G. Richard Scott antropológus, az egyetem docense és Simon R. Poulson, geokémia-professzor parányi, 5-10 milligrammos mintákat vett 58, a burgosi Szűz Mária-székesegyházban nyugvó csontváz fogkőlerakódásaiból. Az elhunyt személyek a 11-19. században éltek Spanyolországban.

G. Richard Scott – aki korábban kételkedett abban, hogy a parányi mintákból ki lehet-e nyerni a szükséges adatokat – a EurekAlert lapnak nyilatkozva beszélt a módszer működéséről, a vizsgált nitrogén- és a szénizotópok arányának fontosságáról. “Mivel csak a fehérjék tartalmaznak nitrogént, minél nagyobb ezeknek az aránya, annál több állati eredetű terméket fogyasztott az elhunyt. A szénizotópok aránya viszont a növényi eredetű ételek fogyasztásáról árulkodik.

A vizsgálatok során nyert adatok nagyon hasonlatosak voltak azokhoz az eredményekhez, amelyeket csont- és kollagénminták elemzése során kaptak. “A csont elemzése hosszadalmas és költséges, ráadásul a mintavétel roncsolással jár, így a múzeumi kurátorok sokszor nem járulnak hozzá. Alkalmas az ilyen elemezésekhez a haj, izom, vagy köröm is, de ezek túl gyorsan lebomlanak, viszont a fogkőlerakódás hosszú időn át fennmaradt” – emelte ki G. Richard Scott, hozzátéve: további vizsgálatok szükségesek azonban annak igazolásra, hogy mennyire megbízható az új módszer a paleoétrend kutatásához.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik