2012. január elsejétől szűnt meg a munkáltatói nyugdíjjárulék és alakult át szociális hozzájárulási adóvá (szocho). A mértéke azóta sem változott, 27 százalékos. A járulékból adóvá lett munkáltatói befizetések egyik jellemzője, hogy társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.
A szochóról ugyanis anno úgy rendelkeztek, hogy azt a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátásokhoz, az egyes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosításához nyújtson fedezetet. Az ebből az adóból befolyó államháztartási bevételek így már nem kizárólag a nyugdíjalapba kerülhetnek, hanem megoszlanak a tb. egyes pénzügyi alapjai (Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási Alap) és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap között, (a központi költségvetésről szóló törvényen meghatározott arányok szerint).
Megnéztük, hogy azóta hogyan osztották el a munkáltatói nyugdíj-biztosítási befizetéseket, vagyis a szociális hozzájárulási adót. Az derült ki, hogy ahogy a tervezett adóbevételek nőttek évről évre, úgy a szocho is, és 2014-től kezdve látványosan csökkent a betervezett összegből a nyugdíjalapnak szánt rész.
Adófelosztás évről évre
Az első évben rögtön nem a 100 százalék ment nyugdíjcélra. 2012-re a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 2019 milliárd forint) összegének 88,89 százalékát irányították a Nyugdíjbiztosítási Alapba, a maradékból pedig 7,41 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 3,70 százalékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
A második évben, 2013-ra viszont a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 1847 milliárd forint) teljes összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba irányították. Erre azóta sem volt példa.
2014-ben már a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 2132 milliárd forint) összegének 96,3 százaléka az Ny. Alapot, 3,7 százaléka az E. Alapot illette meg.
Tavaly viszont már a szocho-bevétel (tervezett összeg: 2391 milliárd forint ) 2015-ben összegének 85,46 százaléka került csak az Ny. Alaphoz és 14,54 százalékot kapott az E. Alap.
Idén (tervezett bevétel: 2536 milliárd forint) még tovább kurtították a költségvetésben a nyugdíjakra szánt arányt: 2016-ban a szocho megfizetett összegének már csak 79,43 százaléka megy a az Ny. Alapba, 20,57 százaléka pedig az E. Alapot illeti meg.
A kedden benyújtott jövő évi költségvetési anyagban szociális hozzájárulási adóból 2779 milliárd forint a bevételi terv, amiből már csak 71,61 százalék megy majd nyugdíjcélra, az egészségbiztosításhoz majdnem annyi kerülne, mint tavaly, azaz 20,50 százalék, és ismét kapna a bevételből a Nemzeti Foglalkoztatási Alap is, 7,89 százalékot.
A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az egyes alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára – ebben nincs változás.
De mennyi is megy a nyugdíjalapba?
Megnéztük azt is, mennyi bevételt terveztek évről évre a Nyugdíjbiztosítási Alapnál (a kiadás is ugyanennyi, mert nullszaldósra tervezik az Ny. Alap költségvetését). Az összeg évről évre emelkedett, 2012: bevételi és kiadási főösszeg: 2 750 milliárd forint volt, jövőre pedig már 3118 milliárd forinttal számoltak.
A szocho-bevételből tervezett rész viszont csak 2014-ig emelkedett összegében, azóta folyamatosan csökken. Ennek nyilván lehet az a magyarázata is, hogy közben évről emelkedett az egyéni nyugdíjjárulék-befizetések összege. Amihez hozzájárulhatott az is, hogy 2013-tól eltörölték a járulékplafont. (A járulék mértéke nem változott, 10 százalékos.) A tervezett nyugdjíkiadások összege (és ezen belül az öregségi nyugdíjkiadásoké is) egyébként évről évre emelkedett. De ezt fedezték a bevételek.
10 év múlva már hiány várható a nyugdíjalapnál
A Nyugdíjbiztosítási Alap egyébként hol egy kis többletet, hol egy kis hiányt mutat. 2010 márciusában pl. még csaknem 3 milliárd többletet mutatott, míg 2012 végére a nyugdíjkassza hiánya elérte a 70,8 milliárd forintot. Ennek egyebek között az volt az oka, hogy akkor jelentősen alábecsülte a 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők számát a kormány. 2014-ben ismét többlet keletkezett az állami nyugdíjalapban, ám ezt a pénzt (5,84 milliárd forintot) a vonatkozó törvényi előírások szerint – a nyugdíjalap befizette a költségvetésbe, vagyis az a hiányt finanszírozta. Tehát tartalékot nem képeznek.
Nagy kérdés viszont, hogy ha a kormány folyamatosan (és továbbra is) másra költi, illetve lenullázza a nyugdíjalap többletbevételét, akkor hogyan fog felkészülni arra az időre, amikorra hiány várható. Szakértők szerint ez kb. 2026-ra következhet be, ekkor kapásból 13 milliárd forinttal úszhat el az alap. 20 év múlva pedig már az összes bevétel 8 százalékára, azaz 300 milliárd forintra rúghat a nyugdíjkassza hiánya.
