A kormány – mai bejelentése szerint – az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet. A civil jogvédő szervezet szerint a kormány ezzel a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át, a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva, ha ez alatt a tavaly szeptemberben elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti. A menedékjogi törvény pontosan előírja, milyen feltételek esetén hirdethető válsághelyzet, és a hivatalos statisztikák alapján ezek egyike sem teljesül.
A bejelentés a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása, csak arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország valós problémáiról. A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet rá, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet a menedékjogi törvényben foglalt feltételek alapján a kormány ma kizárólag akkor hirdethetné ki, ha:
Ehhez képest februárban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján összesen 2175 menedékkérelmet nyújtottak be (a válsághelyzet kihirdetéséhez nagyjából havi 15 000 kellene). Az elmúlt hét napban a rendőrség hivatalos statisztikái szerint összesen 906 megfelelő papírokkal nem rendelkező migránst fogott el, közülük sokan nem kértek menedéket (a válsághelyzet kihirdetéséhez legalább heti 5 600 kérelem kellene). A létező négy tranzitzóna összesített kapacitása nem haladja meg a néhány száz főt, ráadásul a négyből kettő az elmúlt hetekben folyamatosan üres volt.
Így fizikai képtelenség, hogy a tranzitzónákban napi átlagban több mint 1 000 fő tartózkodott volna az elmúlt hónapban. Egyetlen hazai menekülteket befogadó állomáson vagy menekültügyi fogdán sem volt zavargás, nagyobb erőszakos cselekmény az elmúlt hetekben, semmilyen olyan körülmény nem ismert, ami a törvény által megkövetelt „közvetlen veszélynek” minősülhetne.
A kormány azon indoka, hogy a balkáni útvonal lezárása beláthatatlan következményekkel jár jogellenes, egyik törvényi feltételnek sem felel meg – írták, szerintük spekulatív várakozások nem indokolhatnak ilyen horderejű döntést. A döntés gyakorlati szempontból is érthetetlen, hiszen ha valóban lezárul a kényszermigráció balkáni útvonala, az pontosan azt fogja előidézni, hogy a mostaninál jóval kevesebb menekült és egyéb migráns érkezik Magyarországra.
A civil jogvédők azt végképp érthetetlennek nevezik, hogy a balkáni útvonal lezárása miért jelentene veszélyt az ország olyan területein, ahol nincs se befogadó állomás, se menedékkérőket fogvatartó intézmény, és távol esnek a migrációs útvonalaktól. A migrációs válsághelyzet fenntartása több megyében már hónapok óta indokolatlan, ahogy azt a Helsinki Bizottság már novemberben is jelezte.
Az egyetlen magyarázat, hogy a kormány újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és politikailag motivált látványharcában a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem ügyel. Kommunikációs akciójának következményei ugyanakkor teljesen valósak lesznek.
A migrációs válsághelyzet után a kormány bárhol az ország területén fegyverhasználati joggal bevetheti a honvédséget a migrációval összefüggő rendőri feladatok ellátására, a rendőrség pedig „járványügyi intézkedések biztosítása céljából” magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le. A „válsághelyzet” az alól is felmenti a hatóságot, hogy jogi segítőt (ügygondnokot) biztosítson az egyedül érkezett, családjuktól elszakadt menedékkérő gyerekeknek, akiknek így teljesen egyedül kell utat találni a menekültügyi eljárás jogi útvesztőjében.
