Mit is tanultunk Sziszüphoszról, és a nevéből eredő sziszifuszi munkáról az iskolában? Nagyjából azt, hogy az ókori görögök istenei azzal büntettek egy ravaszságáról és gazságáról hírhedté vált királyt, hogy egy sziklát kell felgörgetnie egy hegyre, ami mindig épp azelőtt gurul vissza eredeti helyére, hogy elérné a csúcsot. Vagyis Sziszüphosz örök időkön át kemény, de hiábavaló munkát végez. Mi ez, ha nem a halandó ember sorsának egyik legkegyetlenebb szimbóluma.
A halandó ember pedig egy ilyen ronda, esős, februári hétfőn érzi a leginkább a vállára nehezedni Sziszüphosz sziklájának teljes súlyát. A legjobb, ha ilyenkor nem engedünk a kétségbeesésnek, hanem, ha már úgyis hiábavaló minden, röhögünk egy nagyot az egészen.
Ahogyan az az angol férfi is tudott nevetni a megpróbáltatásain, aki egy lejtős, jeges udvaron próbálta kivinni a szemeteskukát. Szerencsére a szemétszállítók, és a férfi családja is úgy döntöttek, hogy inkább megszakadnak a röhögéstől és videót készítenek, ahelyett, hogy segítenének. Így mi is röhöghetünk egy jót ezen a ronda, esős, februári hétfőn.