A lehetséges pozitív és negatív következményekre egyaránt figyelmeztettek hétfőn a nemzetközi lapok annak kapcsán, hogy a hét végén az Egyesült Államok és az Európai Unió megkezdte az Iránnal szembeni szankciók egy részének feloldását, miután Teherán bejelentette: eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap szerint Irán jövője nyitott kérdés. Úgy vélte, ha érdekei úgy diktálják, Teherán továbbra is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog előírásait, és ezt jelzi az is, hogy múlt hónapban megszegte a rakétakísérletek tilalmát. Az újság szerint az is világos, hogy az iráni rezsim nem mondhat le hosszú távon az Amerika-ellenességről, hiszen ez az önigazolás eszközének számít. Az újság szerint a bécsi atomalku azt a reményt testesíti meg, hogy az Iszlám Köztársaság idővel felismeri a világgazdaságba való bekapcsolódás előnyeit és mérsékli nyugatellenes magatartását. A lap szerint ez óriási siker lenne.
A Guardian című baloldali brit lap hétfőn azt írta, ha Teherán nagyon akarna, természetesen továbbra is tudna atomfegyvert gyártani. Az Iszlám Köztársaság saját becslései szerint a megállapodás előtt ehhez csupán néhány hétre lett volna szükség, most pedig az újság szerint körülbelül egy év kellene a nukleáris fegyver előállításához.
Az újság emlékeztetett arra, hogy Haszan Róháni iráni elnök korábban kulcsfontosságúnak nevezte az atomalkut az ország jövőbeli jóléte szempontjából. A kényszerintézkedések nagyban visszahúzták az iráni gazdaságot, miközben a növekvő lakosság több munkára, több nyugati árura és több külföldi kapcsolatra tart igényt. A szankciók feloldása kapcsán az irániaknak nagyok az elvárásaik, és ha Teherán nem tartja magát az egyezséghez vagy csalás miatt tetten érik, ezek a remények mind köddé válhatnak.
Sme: nincs garancia arra, hogy Irán illedelmesen fog viselkedni
A Kommerszant című orosz napilap úgy vélte, a szankciók feloldása gyökeresen megváltoztatja Teherán és a Nyugat viszonyát, hiszen a korábbi ellenségek megnyitják egymás előtt piacaikat. Az újság szerint Oroszország számára a történtek nem csupán óriási diplomáciai sikert jelentenek, hanem kihívásokat is magukban hordoznak. A vezető nyugati vállalatoknak az iráni piacra való visszatérése a verseny kiéleződéséhez vezet, az iráni olaj megjelenése miatt még tovább zuhan az olaj világpiaci ára és egyidejűleg konkurenciát teremt az orosz energiacégeknek.
Az El Mundo című spanyol napilap szerint Irán visszatérése a világpolitika színpadára új lehetőségeket teremt, de veszélyeket is hordoz magában. Az Európai Unióban néhányan “dörzsölik a tenyerüket” a kínálkozó lehetőségek láttán, a Teherán és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálódásának azonban megvannak a geopolitikai következményei. Az újság úgy vélte, az Iszlám Köztársaság és Szaúd-Arábia között tovább fog nőni a feszültség.
A Sme című szlovák napilap ugyancsak óva intett attól, hogy bárki túl vérmes reményeket tápláljon az Irán elleni szankciók feloldása kapcsán. Az újság úgy vélte, nincs garancia arra, hogy Irán továbbra is “illedelmesen fog viselkedni”, s emlékeztetett egyebek között a legutóbbi ballisztikus rakétatesztre.
A La Stampa című olasz újság azt írta, a fejlett világ általános elégedettséggel nyugtázta az Irán elleni szankciók feloldását. Úgy tűnt, hogy az év eleje óta a tőzsdéken, a világgazdaságban és világpolitikában érzékelhető negatív trend megfordulhat. Ez az illúzió azonban csupán néhány óráig tartott, hiszen az Egyesült Államok azonnal új szankciókat vetett ki Teheránnal szemben – még akkor is, ha ezt csupán korlátozott mértékben és szövetségesei bevonása nélkül tette. Ismét bebizonyosodott, hogy a Közel-Keleten nem egyszerűsödik a képlet, és a büntetőintézkedések eltörlésének azonnali és közvetlen pozitív hatásai mellett a szankciók feloldásának közvetett negatív következményei is lehetnek.
