A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozókkal folytatott „fegyverkezési versenyről” és magyar kutatók ígéretes eredményeiről tartott előadást Pál Csaba Bolyai-díjas biológus. A kutatót idézve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján arról ír, hogy bőrünkön és testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. A bélrendszerünk például valódi „dzsungel‟, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok.
Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa szerint a baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki. Nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni” a géneket. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. (Erre korábban a WHO is figyelmeztetett.)
Pál Csaba és kutatócsoportja kimutatta, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. A szegedi kutatók bebizonyították, hogy ugyanakkor minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan nagyon érzékennyé válik más készítménnyel szemben.
E felfedezésnek szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában. A jövőben antibiotikum-párokat kell alkalmazni. A szegedi kutatók azokat a kombinációkat keresik, amelyekkel a szuperbaktériumok úgy győzhetőek le, hogy közben az emberi szervezetnek fontos baktériumok ne pusztuljanak el. Pál Csaba előadásának videója itt tekinthető meg.