Akár 400 ezer forint múlhat a megfelelő önkéntes nyugdíjpénztár kiválasztásán a pénztárak hozamai alapján. Ennél azonban sokkal több pénzt veszíthet, aki csak az óriási hozamokat vadássza. A Bankmonitor utánajárt, melyek voltak az elmúlt 10 év legsikeresebb pénztárai, illetve azt is, mi mást kell még szem előtt tartani ahhoz, hogy az időskori anyagi biztonságot semmi ne veszélyeztesse.
A nyugdíjcélú megtakarítások legnépszerűbb formáját az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) jelentik. Év végén az adóoptimalizációs lehetőségek miatt különösen aktuális a téma, így a pénzügyi termékek összehasonlításával foglalkozó Bankmonitor ezeknek a legfontosabb jellemzőit, a pénztárak hozamait vette górcső alá a legfrissebb elemzésében.
A pénztárak másik fontos jellemzőjével, a költségekkel a pénzügyi összehasonlító portál ugyancsak foglalkozott a napokban: 3,5 milliós nyugdíj-kiegészítést jelent, ha erre az apróságra odafigyelsz.
Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy az ÖNYP-k többsége portfólió választásos rendszerrel működik. Ez azt jelenti, hogy minden megtakarító kockázati étvágyának megfelelően fektetheti be időskori megtakarításait. A különböző kockázatok pedig eltérő hozamokhoz vezetnek.
De vajon mennyit számít, hogy a pénztárak közül jól választasz-e? Mint az később kiderül, akár 400 ezer forintod múlhat rajta. Hogy milyen időtávon, és hogy soknak számít-e ez egyáltalán, az alábbiakból megtudhatod!
A Bankmonitor alábbi kalkulátorával könnyen kiszámítható, mennyit kell félretenni a nyugdíjas évekre!
Mekkora a vállalható kockázat nyugdíj befektetésnél?
A legtöbb pénztárnál megtalálható egy klasszikus, egy kiegyensúlyozott, illetve egy növekedési portfólió. Ezekben a portfóliókban a részvények arányának emelkedésével a kockázati szint is egyre magasabb. Nézzük, hogyan fest mindez például az AEGON Önkéntes Nyugdíjpénztár esetén.
A portfóliók kiválasztása esetén minél rövidebb idő van hátra a nyugdíjig, annál kisebb kockázatot érdemes vállalni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy éppen a nyugdíjba vonulás előtt üt be valami probléma a részvénypiacokon, és a megtakarításnak már nincs ideje ledolgozni a veszteséget.
Ez veszélyeztetheti a nyugdíjadat
Ez történt például a 2008-2009-es válságban is: a tőzsdék alig fél év alatt 50%-ot zuhantak. Ha valaki 2009 márciusában ment nyugdíjba és vagyonát például a fenti portfóliók közül a „Növekedési”- ben tartotta, akkor az ÖNYP-be félrerakott pénzének 20-30%-át pár hónap alatt elveszítette. Hogy miért? A fenti ábrán látszik, hogy a megtakarításnak mintegy fele részvényekben van ezen portfólió esetén. Ha a megtakarításom felének zuhan az értéke 50%-ot, akkor a teljes megtakarításom kb. 20-30%-kal csökken.
Még közérthetőbben: ha például valaki 30 éves kora óta havi 20 ezer forintot tesz félre ÖNYP-be, (átlagosan évi 5%-os hozam mellett), akkor 65 évesen több mint 25 millió forintja gyűlik össze. Ez a pénz nyugdíjas korában 20 éven keresztül havi 167 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést jelent. Ha viszont a megtakarítás utolsó éve során valami balul sül el, és a portfólió 10%-ot veszít értékéből,akkor a havi juttatásai közel 17 ezer forinttal lesznek alacsonyabbak.
Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a nyugdíjhoz közeledve csökkentsük kockázatunkat, ne fektessünk már olyan eszközökbe, aminek erőteljesen ingadozni tud az értéke.
Mekkora hozamot értek el a nyugdíjpénztárak?
A legtöbb megtakarítót az érdekli, hogy mennyit hoztak ténylegesen az önkéntes nyugdíjpénztárak! Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások igen hosszú időtávra szólnak, nincs értelme a rövid időtávra szóló hozamokat nézni. A 10 éves átlagos hozamok viszont már igazán sokatmondóak.
Látható, hogy az ÖNYP-k igazán szép teljesítményt nyújtottak az elmúlt 10 év során. Kimondottan jónak számít ez annak fényében, hogy az elmúlt 10 év során a pénztárak teljesítményét számos viszontagság nehezítette: meg kellett küzdeniük a 2008-as világválsággal, a 2011-es államadósság-válsággal, illetve az évek óta egyre nagyobb mélységekbe zuhanó kamatszintekkel is.
A növekedési portfóliók kockázatosságát jól mutatja, hogy átlagos hozamuk alacsonyabb, mint a kiegyensúlyozott portfólióké, és alig magasabb a legkevésbé kockázatos klasszikus portfóliókénál.
Hogy teljesítettek a legnagyobbak?
Érdemes megnézni, a hozamok tekintetében megérte-e a legnagyobb nyugdíjpénztárakat választani. Az alábbi ábrán a 100 milliárd forintnál nagyobb vagyont kezelő ÖNYP-k hozamai láthatóak.
Jól látható, hogy a portfóliók többsége átlag fölött teljesített, és a legkimagaslóbban a növekedési portfóliók szárnyalták túl az átlagot. A legegyenletesebb teljesítmény pedig a kiegyensúlyozott portfólióknál állt elő.
Mit jelentett ez a megtakarítóknak?
Mindezt még kézzelfoghatóbb egy olyan megtakarító példáján, aki nyugdíjba vonulása előtt 10 évvel kezdte meg önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és idén ment nyugdíjba. Vajon mekkora megtakarítások álltak volna elő az egyes pénztáraknál nyugdíjba vonuláskor, ha végig klasszikus portfólióban tartotta volna a pénzét, és az ÖNYP-k minden évben a 10 éves hozamaikat érték el?
Jól látszik, hogy közel 400 ezer forint különbség adódik a legjobban (OTP) és leggyengébben (Allianz) teljesítő pénztárak eredményei között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az OTP a következő 10 év során is a legjobban teljesítő pénztár lesz. Az viszont jól látszik, hogy klasszikus portfóliók esetén jelentős különbség állhat elő a legnagyobb pénztárak közötti választás eredményeképpen.
Ezeken kívül pedig a költségekre is nagyon oda kell figyelni, hiszen azok is súlyosan lerontják a nyugdíjba vonulásig elért megtakarítás nagyságát. (Erről bővebben is írt a Bankmonitor „3,5 milliós nyugdíj-kiegészítést jelent, ha erre az apróságra odafigyelsz” című cikkében.)
A legfontosabb azonban, hogy egy több évtizedre szóló megtakarítás esetén mindenképpen erős háttérrel rendelkező pénztárat kell választani. A kisebb pénztárak lehet, hogy magasabb hozamot értek el a múltban, de nem biztos, hogy ezért a többlethozamért érdemes vállalni a kockázatot. Ha mégis erős lenne a kísértés, jusson eszünkbe a Buda-Cash-botrányban érintett pénztárakra, akik semmiféle kártérítésre nem számíthatnak, és tőkeerős háttérintézményük sincs, ami segíthetne rajtuk.
