Tudomány

Betiltották a baktériumgyilkos szappanokat

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 09. 20. 10:01

Amerikában már három hete tiltólistára került 17 olyan összetevő, amely tipikusan az antibakteriálisnak kinevezett szappanokban található. Akkor tehát humbug az egész?

Ha valakit csak úgy, az utcán megállítva megkérdeznénk, miért szokott szappant használni, minden bizonnyal azt válaszolná, hogy “ezzel mossa le a káros bacikat”. Épp ezért bizony nagy üzlet antibakteriálisnak hirdetni az ilyen termékeket, hiszen az istenadta nép pont ezért veszi őket, és ha nagy betűkkel még rá is írjuk, hogy ez bizony pont erre való, sőt, akkor biztosan nagyobbat csörren a kassza.

De ennek vége, legalábbis az Egyesült Államokban, ahol az FDA (tulajdonképpen a helyi ÁNTSZ, vagy ha így nosztalgikusabbnak hangzik, akkor KÖJÁL) betiltotta a triklozánt és még 16 további vegyi anyagokat tartalmazó szappanokat, ugyanis véleményük szerint

az antibakteriális hatásúnak hirdetett összetevők egyáltalán nem segítenek annyit, amennyi esetleges mellékhatást és hátrányt okozhatnak.

Hoppácska. A manapság forgalomba hozott szappanoknak nagyjából 40 százaléka tartalmaz legalább egyet a 17 pellengérre állított komponensből, de ugyanúgy megtalálhatjuk ezeket fogkrémekben, babakrémekben, mosószerekben, de néha akár szájfényekben és dezodorokban is. Szóval elég nagy az irtás, ráadásul az FDA épp azt vizsgálja, hogy a szappanok mellett a tusfürdőkre is kiterjeszti-e a szigorítást.

De menjünk vissza a kezdetekhez: szóval miért is használunk szappant?

Alapvetően a vízben oldódó szennyeződéseket meleg vízzel is lemoshatjuk a bőrünkről, legfeljebb kicsit tovább tart, és dörzsölni kell. Viszont egyes komplexebb “koszokat”, például a zsírt a víz már nem viszi le, ehhez kell a szappan, amelyet kezdetleges formában már az ókorban is használhattak. Alapvetően karbonsavak nátrium- vagy káliumsóit nevezzük szappannak, amelyet kezdetben zsíros és faggyús állati származékokat nátriumhidroxiddal (lúgkővel) együtt főzték, majd az oldatba konyhasót adagoltak.

Amikor a szappanmolekula vízben oldódik, anionra és kationra disszociál (tehát nem bomlik szét teljesen, csak tulajdonságait tekintve szétválik). Ezek közül a pozitív töltésű részecske hozzátapad a szírhoz, míg a negatív a víz irányában helyezkedik el. A vízbe kerülő sok ilyen molekula gyakorlatilag szétdarabolja a zsírcseppeket, így amikor a beszappanozott bőrünket dörzsöljük, ezeket már könnyen eltávolítjuk róla. És igen, ennyi az egész, antibakteriális hatás sehol.

Csak aztán jött a modern technológia, amikor a betegség-hiszti és a tudomány találkozott, a gyártók elkezdték kihasználni az újdonságra éhes, sokfunkciós termékeket előnyben részesítő vásárlók félig igazolt nézeteit, és telepakolták a piperecikkeket a baktériumokat eltávolító(nak hirdetett) adalékokkal. Úgy tűnik azonban, hogy ez se pont úgy igaz, ahogy leírták.

Az FDA indoklásában az áll, hogy ugyan a modern szappanokban használt anyagok valóban hatékonyak a baktériumok ellen, ez azonban nem jelent száz százalékos sikert, másrészt pedig olyan baktériumokat is elpusztít, amelyek teljesen ártalmatlanok, sőt, az emberi szervezet természetes “kiegészítői” és fontos funkciókat látnak el. Baktériumok végzik például a testünkben a megevett étel energiává alakítását, más törzsek pedig épp azért hasznosak a bőrünkön, mert megakadályozzák más kórokozók elszaporodását.

A mostani 17-es lista elején álló triklozán persze önmagában nem gonosz dolog: 1972-ben kezdték alkalmazni, elsőként ipari tisztításra, később pedig a műtétek előtti fertőtlenítésben kapott szerepet. Ez utóbbi funkcióját azóta sem vitatja senki, hiszen egy műtét közvetlen környezetének tényleg teljesen sterilnek kell lenni. Az egész testnek viszont nem, épp az a lényeg, hogy egy csomó baktériumnak a fenti példák alapján ott kell lennie rajtunk és bennünk.

Ja, és az sem elhanyagolható szempont az FDA döntésében, hogy a szóba jöhető negatív hatások mellett nem igazán találtak pozitívat. Mármint az tény, hogy az antibakteriális szappanok irtják a baktériumokat, de egyes Amerikában és Pakisztánban végzett felmérések szerint az ilyen alkotóelemeket tartalmazó tisztítószerek alkalmazása sem gátolja meg a nagyobb fertőzések, járványok terjedését. Szóval, ha gondot okozhatnak, viszont összességében jótékony hatásuk nem túl sok látható, akkor bizony indokoltnak tűnik a tiltás. Már csak az a kérdés, mikor gyűrűzik mindez a világ többi országára is, és mikortól veszik le az antibakteriálisnak mondott szappanokat a magyar polcokról.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.