Kultúra

A legrégibb, magyar nyelvű, kézzel írt könyvet egy diák mentette meg egy iskolai dobálózásból

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 07. 28. 18:41

Az 1440 körül készült könyv egy nyitrai gimnáziumban vált volna a diákok martalékává, ha nem lép közbe egy társuk.

Valószínűleg ma senki sem emlékezne az Esterházy-hercegek családi jogtanácsosának, a Nyitrán született és tanult dr. Ehrenfeld Adolf bécsi ügyvédnek a nevére, ha gimnáziumi tanulmányai során nem találja meg a harmadik legrégibb összefüggő, de az első magyar elbeszélő jellegű nyelvemléket, a ma egyszerűen csak Jókai-kódexként ismert könyvet.

A Magyar Katolikus Lexikon így emlékezik meg ennek körülményeiről:

Az 1850-51. tanévben, 15 éves korában a nyitrai gimnázium VI. osztályát végezte és 1851 júl. havának egy délutánon, mikor az osztályba lépett, tanulótársai régi könyvekkel dobálóztak, melyeket egyik – ma már ismeretlen nevű – osztálytársuk egy nyitrai ház padlásán talált, Ehrenfeld csodálkozva látta, hogy régi magyar nyelvű kézirattal játszanak. Roppant értéket persze nem sejthette, de a gyermek magas intelligenciájára vall, hogy felismerte azt, hogy becses, megőrzésre méltó dolog került a véletlen folytán kezébe.

A fiú a megtalálás örömében ugyan a felfedezés évét és a nevét is beleírta a könyv első táblájának belsejébe (mára ezt kidörzsölték, de persze elcsúfították mással – így például oldalszámozással), de ez mit sem von le a kivételes kódex értékéből., mely Assisi Szent Ferenc legendáját tartalmazza.

A szöveget 1370 körül fordíthatták magyarra, a 81 folióból (azaz 162 lapból) álló, hiányos Jókai-kódexben tehát csak egy másolata kapott helyet. A könyvnek legalább egynegyede hiányzik, de a meglévő oldalak egy részén lévő három szirmú virágos vízjegyből egyértelműen megállapítható, hogy az az 1438-1454 közti időszakból származik, papirosa pedig jó eséllyel olasz eredetű. Máig eredeti, a Magyar Királyságban készített szarvas- vagy őzbőr kötése védi.

A könyv még Ehrenfeld életében járt az ország legnagyobb tudósainak kezében, sőt, halála után többször is felajánlották az Országos Széchényi Könyvtárnak, de a magas ár miatt végül az eladásra nem került sor.

A család 1925-ben így a neves brit aukciósház, a Sotheby’s egyik árverésén kívánt megválni a felbecsülhetetlen értéktől, de a magyar nemzetgyűlés ezt hallva már minden követ megmozgatott, hogy szert tehessen az addig Ehrenfeld-kódexként ismert kódexre. Az ezer fontos kikiáltási árat végül 1450-ig tornázták fel, de a legmagasabb ajánlatot a Széchényi Könyvtár tette, így az még ugyanabban az évben a gyűjtemény részévé vált, sőt, Jókai Mór születésének századik évfordulója előtt tisztelegve a Jókai-kódex nevet kapta.

A teljes könyv az Országos Széchényi Könyvtár oldalán, valamint itt lapozható végig:

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.