Debrecen, 2016. május 18.
A kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakát Debrecenben, a Bartók Béla úton 2016. május 18-án. Kampányt indított május 13-án a magyar kormány, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A kampány fõ üzenete: "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy õk is megértsék!"  "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetõzik arra az esetre, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre 1 millió forint uniós támogatás jut. Brüsszelt meg kell állítani" - olvasható a kormány május 13-án írt Facebook-posztjában.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Gazdaság

Magyarország jobban teljesít? Az uniós támogatások nélkül összeomlott volna a gazdaság

24.hu
24.hu

2017. 03. 30. 09:41

Korábban a témában:

Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem – írja a Napi.hu egy tanulmány alapján, amit a Miniszterelnökség kérésére készített a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A jelentés összegzésében szerepel többek között, hogy:

  • Az európai uniós források nélkül a GDP 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékkal csökkent volna.
  • A fogyasztás 5 százalék helyett 11 százalékkal, míg a beruházás 2,8 százalékos növekedés helyett 31,3 százalékkal csökkent volna a 2006-os szinthez képest.
  • A foglalkoztatás 280 ezer fő helyett csak 105 ezer fővel emelkedett volna.

Ezzel párhuzamosan Magyarország versenyképessége az utóbbi 10-15 évben jelentősen romlott. A visegrádi négyek közül a World Economic Forum (WEF) 12 pillérből álló versenyképességi listáján 2006-ban 7 pillérben az első két helyen voltunk, és mindössze egy pillérben voltunk utolsók, ezzel szemben 2016-ban már egyetlen pillérben sem voltunk az első két helyen, és 10 pillérben az utolsó helyen állunk – állapítják meg a tanulmány készítői.

Mi voltunk a legjobban ráutalva az uniós támogatásokra

Azt is megemlítik, hogy az Európai Unió már az eredeti allokációs időszakban is több forrást nyújtott Magyarország számára, mint ami a GNI-ból és a szokásos kohéziós szabályokból adódott volna. Magyarország GDP-je azonban lassabban nőtt, mint a többi visegrádi országé, ezért végül GNI-ra vetítve a legtöbb támogatást kaptunk a régióban.

Ez rámutat arra, hogy a visegrádi országok közül Magyarország volt legjobban rá- utalva az európai uniós forrásokra: a korábbi eladósodásra épülő fejlesztési stratégia helyett az uniós támogatásra épülő fejlesztési stratégia lett irányadó, ez azonban a források 2020 utáni esetleges szűkülésével kockázatot jelent az ország számára – figyelmeztetnek.

Azt is kijelentik, hogy

az európai uniós források nélkül (egyéb feltételek változatlansága esetén) az államháztartás hiánya mindvégig 3 százalékon vagy felette lett volna, az államadósság az elmúlt évek csökkenése helyett 84% fölé emelkedett volna, és Magyarország nem jött volna ki a túlzottdeficit-eljárásból.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.