Gazdaság

A leggazdagabb 1 százaléké a fél világ

Nekik több a vagyonuk, mint a maradék 99 százaléknak együtt.

Elégedettek lehetünk-e egy olyan világgal, ahol a leggazdagabb egy százaléknak több vagyona van, mint a maradék 99 százaléknak együttvéve? Vagy ahol a legszegényebbeknek csak a javak egy százaléka jut? – teszi fel a kérdést Mark Goldring, az Oxfam vezetője, akit a Magyar Nemzet idéz. A szegénység ellen küzdő brit székhelyű szervezet korábban azzal számolt, hogy ez az állapot legkorábban jövőre következik be, ám a Credit Suisse svájci bankház globális vagyonról szóló jelentése a szélsőséges egyenlőtlenségek gyorsuló növekedéséről tanúskodik.

A júniusban zárult adatgyűjtés szerint 33,7 millió ember, a  világ felnőtt lakosságának 0,7 százaléka birtokol 113 ezer milliárd dollárt, az összvagyon 45,2 százalékát. Közülük 45 ezernek van 100 millió dollárnál is több pénze és a  legfelső egy százalék – a 759 ezer dollárnál többet felhalmozók kerültek e kategóriába – szerezte meg a globális vagyon 50,4 százalékát. Erre korábban nem volt példa. A mostani “egyenlőtlenségrobbanásnak” leginkább a középosztály issza meg a levét, amely egyre jobban leszakad az élbolytól.

Egy év alatt az Egyesült Államokban gyarapodott a legjobban – 4,6 ezer milliárd dollárral – a háztartások vagyona. A második helyre Kína került 1,5 ezer milliárd dolláros vagyonnövekedéssel. Az afrikai, az ázsiai–csendes-óceáni, az európai és a latin-amerikai térségben zsugorodott az össznépi vagyon, alapvetően a dollár erősödése miatt. A  svájci jelentés szerint a globális összvagyonból 52 400 dollár jut egy felnőttre, de az átlag mögött óriási különbségek rejlenek. Egy malawi polgár 169 dollárt mondhat a magáénak, egy svájci 567 ezret.

Magyarország a középmezőnyben van, elvileg minden magyarnak 30 796 dollárja (8,6 millió forintja) van, amivel a világ gazdagabbik feléhez tartozunk, mivel a jelentés készítői nem jövedelmi, hanem vagyoni számítást végeznek: összegzik a háztartások ingóságait (bútorokat, háztartási gépeket), ingatlanjait, földjeit, készpénztartalékait, pénzügyi befektetéseit, nyugdíj-megtakarításait. Majd mindezekből levonják az adósságokat, így kapják meg a számításaik alapjául szolgáló nettó vagyont. További részletek a Magyar Nemzetben.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik