Belföld

Már elhiszi az ellenzék: Orbán leváltható

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2017. 05. 02. 13:59

Korábban a témában:

A korábbiakhoz képest egyértelműen optimistább és több embert megmozgató május 1-et láthattunk tegnap. A május 1. az elmúlt években leginkább a baloldali pártok kötelező, de megúszni kívánt ünnepe volt: a Városliget az időjárástól függően telt meg családosokkal, szakszervezetisekkel, ám ezek az alkalmak rendre a baloldal nehéz helyzetét illusztrálták. Ám a Fidesz-KDNP kormányzásának hetedik évében, 11 hónappal a következő választások előtt mind a Városliget, mind a Hősök tere más képet mutatott.

Mindez annak köszönhető, hogy két – egyébként nagyon is különböző – eseménysorozat is új színt hozott a politikába az elmúlt hónapokban: egyrészt Botka László „Fizessenek a gazdagok!”-kampánya és az ahhoz kapcsolódó, karakteresen baloldali politikai víziója őszintén tudott kapcsolódni a május 1-i munkásünnephez.

Fotó: Berecz Valter

Botka beszéde lényegében a két és fél hónappal ezelőtti évadnyitó folytatása volt, kevesebb pártpolitikával és több programelemmel az igazságosságtervekről. Gyurcsánnyal szemben viszont az MSZP miniszterelnök-jelöltje kerülte az összefogással, közös indulással kapcsolatos kérdéseket, bár most is megerősítette a 2010 előtti időszakkal kapcsolatos kritikáit.

A másik apropó, aminek köszönhetően az idei május 1. létszámában egészen biztosan előzi a korábbi éveket, az esti Momentum-tüntetés volt, melynek fókuszában az Európai Unió melletti kiállás állt. A Momentum még április első felében, a lényegében napi szintű, egymást érő CEU-s tüntetések között hirdette meg első tömegrendezvényét.

A Momentum ezzel az első – és eddig egyetlen – párt lett, amelyik megpróbálta az elmúlt hetek civil, gyakran pártpolitika-ellenes tüntetéseit valamelyest magához kötni.

A hétfői vonulás létszámát és hangosságát tekintve elmaradt ugyan a nagyobb CEU melletti vonulásoktól – és a hivatalos rendezvény utáni Oktogon-foglalás is rövidebb életű volt –, ám így is az elmúlt évek egyik legnagyobb pártos rendezvénye lett. Látszik tehát, hogy egy párt hívószava tényleges korlátot jelent, ugyanakkor a Momentum élvezi az újonnan alakult, valamelyest a „civil szférához” kapcsolódó szimpátiát, ami annak idején az LMP-t vagy az Együttöt is fogadta.

Az elmúlt negyedév során az ellenzéki pártok minden korábbinál erősebben építették a Nyugat vs. Kelet, Európai Unió vs. Oroszország törésvonalat és jól látszott, hogy a most (a pártoktól függetlenül, a kormány ellenében) utcán levő tömeg számára az európaiság nagyon erős és megélt hívószóként működik. A momentumos tüntetés és beszédek alapját is ez képezte, ami egyszerre találkozott a résztvevők igényével és a szervezők identitásával. A Momentum jól ismerte fel, hogy életkorukból, társadalmi helyzetükből fakadóan, valamint külföldön szerzett tapasztalatiknak köszönhetően autentikusan tudnak beszélni az európai elkötelezettségből fakadó előnyökről, az EU-hoz való tartozás fontosságáról. Fontos látni azonban, hogy bár a magyar társadalom valóban elkötelezett az Európai Unió-s tagság mellett (nem akar kilépni, most is tag lenne, a nyugatot preferálja a kelettel szemben stb.), annak tényleges előnyeit a magyarok jelentős része nem tudta, nem tudja kihasználni – és éppen ez az a kettősség, amire a Fidesz – és gyakran a Jobbik is – épít.

Fotó:Bielik István

A momentumos beszédekben keveredtek a generációs és globalizációpárti gondolatok, ám fő irány inkább utóbbihoz áll közel: a Momentum által vázolt Európai Unió-kép leginkább a brüsszeli euro-optimista forgatókönyveket hozza Magyarországra. Ez alapvetően találkozott a hétfői közel tízezer ember elképzelésével, kérdéses azonban, hogyan lesz képes szélesebb tömegeket megszólítani.

Éles a kontraszt ugyanis a pár órával korábban megtartott Botka-féle majálissal: az igazságosságkampány egyértelműen a globalizáció veszteseinek megszólítását tűzte ki – a Botka által is neoliberálisnak megnevezett megoldások elutasításával –, míg a Momentummal leginkább éppen a globalizáció (potenciális) nyertesei tudnak azonosulni. A párt nyilvánvalóan szeretne nyitni az előbbi csoport felé, Fekete-Győr András beszédének a közösségről és a védelemről szóló részei főleg e szavazóknak szólhatnak.

A hétfői tüntetést a Momentum sikerként könyvelheti el: az olimpia aláírások leadása óta a párt érezhetően eltűnt a közéletből és nem volt egyedi akciója (népszavazást, plakátátragasztást más pártok is csináltak) és a CEU körüli tüntetéseknek is csak résztvevői, de nem alakítói voltak. A 266 ezer aláíráshoz hasonló váratlan áttörést ugyanakkor ez a május 1. nem hozott, de megerősítette az eddig is tudott témafoglalást az EU vagy Oroszország kérdésben. A következő dátum – október 15-re kormányprogram – igen távoli, több mint amennyi ideje a Momentum a nyilvánosságban létezik, az addig hátralévő időszakban ráadásul egyre erősebb lesz a pártverseny a választások közeledtével.

A Momentum vélhetően felismerte, hogy a 2018-as választásokig tartó szűk egy év nagyon rövid: a pártépítés helyett Fekete-Győr ezért beszélhetett hangsúlyosan az egyéni akciók, egyéni csatlakozás fontosságáról – a párt számára létfontosságú, hogy újra lendületet kapjon és hogy ez a lendület kitartson 2018-ig.

A választásokon való indulás deklarálása arra utal, hogy a Momentum nem fog részt venni a választási rendszer megváltoztatására indított mozgalomban, ami azonban okozhat törést a párttal szimpatizálók között. A folytatás szempontjából ez a Momentum előtt álló legnagyobb kihívás: képes lesz-e bővülni úgy, hogy ne keletkezzenek olyan törésvonalak (a témák, a célok, vagy akár az eszközök okán), amik megbénítják a pártot.

Ezen a május elsején az ellenzék – több hullámban – egyértelműen visszavette a tereket, ez pedig egy fontos jelzés a kormánypárt számára is: a vele kritikus erők a társadalom több szegmensében is aktivizálni tudtak.

Ha egy pillanatra félretesszük a választási rendszer teremtette kényszert (amit csak átmenetileg lehet megtenni), akkor azt látjuk, hogy mind a magára találó régi baloldal, mind a fiatalabb generáció által megmozgatott nyugatos tömeg elkezdett hinni magában és abban, hogy a rendszer leváltható.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.