Budapest, 2017. április 20.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett XIX. Pénzügyi csúcstalálkozón a Sofitel Budapest szállodában 2017. április 20-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Belföld

Kiosztotta Lázárt a francia és a holland nagykövet

24.hu
24.hu

2017. 04. 20. 10:38

Korábban a témában:

A közeljövőben, talán már a jövő héten fel fognak erősödni azok a viták az Európai Unióban, amelyek Magyarország uniós elkötelezettségével kapcsolatosak – vetítette előre Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Brüsszellel való összecsapás újabb fordulóját.

Az európai szocialisták, mint minden szocialista, szocializmust akarnak megteremteni, Európában is – egyszerűsítette le a képletet Lázár a HBLF által rendezett pénzügyi csúcstalálkozón. Szerinte így már el is kezdték kiszorítani azokat az országokat, köztük Magyarországot is, amelyek a nemzeti érdekhez ragaszkodnak. A néppárti oldalnak még nem volt erre kitalált megfelelő válasza. A következő hónapokban az lesz a kérdés az európai politikai színtéren, hogy melyik nézet győzedelmeskedik – vetítette előre Lázár.

Vannak, akik szerint – és az Európai Bizottságot is ide sorolta – további tagállami hatásköröket kell leadni az Európai Bizottság javára, míg mások, így a magyar kormány, azon az állásponton van, hogy ez káros lenne, inkább a meglevő tagállami hatásköröket kell jobban, nagyobb hatékonysággal gyakorolni.

Súlyos kettős mérce áldozata vagyunk – élezte tovább az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti nézeteltérést a tárcavezető.

A francia nagykövetet feldúlta a plakátkampány

Mi ez? – kérdezte a francia nagykövet a konferencia egyik panelbeszélgetésén, felmutatva az Állítsuk meg Brüsszelt! kormányzati plakátot. Arra használja a kormányzat a magyar adófizetők pénzét is, hogy a Franciaországgal szomszédos ország fővárosát megállítsák? A nagykövet hangsúlyozta: reméli, Lázár János (aki akkor már nem volt ott a konferencián) nem azonosul ezzel a gondolattal. A holland nagykövet továbbment: a magyar kormány a letelepedési kötvénnyel több külföldi személyt engedett be az országba, mint ahányat az uniós megállapodás nyomán be kellett volna/kellene fogadnia.

Miközben Ausztria a határán az uniós jogszabályokra fittyet hányva ellenőrzéseknek veti alá és várakoztatja az uniós állampolgárokat, Magyarország megpróbálja betartani és betartatni az EU külső határain a schengeni szabályokat, emiatt pedig a magyar kormány kerül támadás kereszttüzébe. A politikai támadás mögött az van, magyarázta Lázár, hogy többek szerint az EU-nak nagyobb érdeke fűződik a bevándorláshoz, mint a migráció megállításához, míg a magyar kormány szerint ezt a folyamatot kontrollálni kellene.

Nemsokára, 2017 nyarán az Európai Bizottság arra akarja majd kényszeríteni Magyarországot, hogy könnyítse meg a határátlépést és fogadjon vissza migránsokat. Előfordulhat az a szélsőséges eset, hogy a magyaroknak együtt kell élnie olyanokkal, akikkel nem akar, és ebben a helyzetben nem a tagállam kormányának akarata érvényesül, hanem Brüsszel dönt – fogalmazott.

Miért viselkedik úgy Brüsszel, mint a Bourbuonok, akik semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak?

Lázár mindazonáltal leszögezte: a magyar kormánynak esze ágában sincs kivezetni az országot az Európai Unióból, helyette át akarja alakítani, meg akarja változtatni az EU-t.

Uniós pénzek nélkül jobban szenvedtünk volna

Az uniós forrásokra kanyarodva a miniszter elmondta, hogy eddig stratégiai jelentősége volt az ország fejlesztése, de leginkább a költségvetés stabilizálása, a kitettségünk mérséklése szempontjából az eddig kapott EU-pénzeknek. De a 2014-2020 közötti uniós ciklusban az országnak járó durván 9 ezer milliárd forint nem ingyen pénz Lázár szerint, annak ára van, amely például megtestesül abban, hogy lebontottuk a vámokat, a piacvédelmet, más uniós országok vállalatai könnyebben hozzáférnek a magyar piachoz, és a magyar munkaerőt is könnyebb elcsábítani Nyugat-Európába. Az előző uniós ciklusban, 2007-2013 között kapott uniós források nélkül sokkal jobban szenvedett volna a magyar gazdaság, emlékeztetett Lázár egy nemrég elkészült, az uniós pénzek felhasználását, hatását számszerűsítő tanulmány üzenetére.

Hogy mi lesz 2020 után? Lázár nem gondolja, hogy a Magyarországnak szánt uniós források egyik percről a másikra elapadnak, inkább az a valószínű, hogy ezek az uniós pénzügyi alapok átalakulnak majd.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2015. január 20.
Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában, ahol bemutatták az első hazai gyártású CLA Shooting Brake modellt 2015. január 20-án.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.