The astronaut
Belföld

Isten a világűrben

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2016. 01. 24. 11:50

A vallások is az emberrel együtt mennek a világűrbe. A különböző vallások tanítói azonban mind máshová helyezik a hangsúlyt ebben a kérdésben. Van aki a vallásának szerepéről beszél, van aki a vallásának máshol történő megalapozásáról és van aki arról, hogy mindenek előtt itt, a Földön kell békét és egyensúlyt teremtenünk.
Mi történik a vallásokkal, ha az emberiség elkezd terjeszkedni a világűrben? A különböző vallások milyen szerepet töltenek majd be? Jelen lesznek-e egyáltalán más bolygókon a mai földi vallások?
Korábban a témában:

Korunk egyik legnagyobb tudósa, Stephen Hawking egy nemrégiben megtartott konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiségnek a túléléshez és ahhoz, hogy ne pusztítsa el önmagát, hogy elkerüljön egy hatalmas katasztrófát, mindenképpen meg kell hódítania a világűrt és kolóniákat kell létrehoznia más bolygókon. Az Isten tudja sorozatban adott hát a kérdés, hogy az emberrel oly szorosan összefüggő vallások, vajon milyen szerepet kapnak egy ilyen helyzetben. Vajon a Földön jelenlévő nagyobb vallások a világegyetem más pontjain is felbukkannak majd? És ha igen, milyen szereppel?

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Milyen szerepe lehet a vallásoknak, ha az emberiség meghódítja a világűrt és különböző kolóniákat hoz létre más bolygókon?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Dobosy Antal
zen buddhista tanító

A buddhista vallás rólunk szól, emberekről. Az ember viszonyáról a világhoz, az emberi tudat megismeréséről, és az emberi tudat műveléséről. Mindig ott és akkor van szükség ezek tudására, ahol vagyunk. A Megvilágosodott annak idején arról tanított, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, szenvedéssel teli helyzeteket, melyekkel életünk folyamán mindenképpen találkozunk. Amikor egy másik országba költözünk, ezek a problémák ott is megjelennek – sőt helyesebb inkább úgy mondani –, oda is elvisszük magunkkal. A gondjaink, a szenvedéseink, a vágyaink bennünk vannak, bárhová megyünk, visszük magunkkal. Természetesen a körülmények változásával megváltoznak az életünk fenntartásához szükséges tevékenységek, megváltozhatnak a minket érő hatások, azonban belső életünk, értékrendünk, megítélő képességünk, tudati természetünk a körülmények változásával még nem feltétlenül változik meg.
A mindenkori környezetünkhöz, a jelen világunkhoz való viszonyunk megismerésének módszerei a buddhista vallás tárgya. Az emberi tudat, és első sorban a saját tudatunk megismerése és művelése a legfontosabb feladatunk, és könnyen belátható, hogy ezek a feladatok nem függnek attól, hogy hol élünk, sem attól, hogy hová költözünk. Mint ahogy attól sem, hogy milyen korban élünk. A modern korban élő ember ugyanúgy tele van gondokkal, mint a kétezer évvel ezelőtt élő, vagy a kétezer év múlva élő ember. A velünk kapcsolatos kérdésekkel mindig és mindenhol – most is, a jövőben is, itt a Földön is és egy másik bolygón is – ugyanúgy foglalkoznunk kell, és ugyanúgy fognak minket érdekelni a lét nagy kérdései. Fel fogjuk tenni azt a kérdést, hogy mi az életünk értelme, mint ahogy azt is, hogy mennyire vagyunk szabadok, hogyan látunk, és fel fogjuk tenni azt a kérdést is, hogy „Ki vagyok én?”.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Nagypál Szabolcs
római katolikus teológus

Az emberiség sok tekintetben önpusztító „fejlődést”, „haladást” mutatott föl, különösen a nagy ipari forradalom óta eltelt néhány évszázadban. E változássorozat adott esetben a bolygó elpusztításával is fenyegethet, akár az éghajlatváltozásra, akár a teremtésszennyezésre, akár a túlfegyverkezésre gondolunk.
A keresztény teológia istenközpontú, a teremtett világ pedig emberközpontú; így a Föld nevű bolygónak e vallás szerint kiemelt helye és szerepe van a világegyetemben. A jelen elképzelésünk szerint a Mennyei Jeruzsálem, az új ég és új Föld e bolygón fog ránk köszönteni.
Gondolatkísérletként föltehetjük azonban, hogy más bolygókat is benépesít majd az ember. A vallás ekkor is tökéletesen ugyanazon szerepet fogja betölteni, mint itt a Földön: segít Istenre figyelni, összefogja Istenhez fordulásunkat, közösséget épít; végső értelemben pedig boldogságot és üdvösséget ápol.
Szintén gondolatkísérletként ennél eggyel vadabb gondolat, hogy mi a helyzet, ha földönkívüli, ráadásul értelmes fajokkal találkozik majd az ember. Egy ehhez némileg hasonló kihívással egyszer már szembenézett a kereszténység: mégpedig Amerika fölfedezésekor. Itt olyan teremtményekkel találkozott az európai ember, akiknek az emberi fajhoz tartozását sokáig kényelmesebbnek tűnt eltagadni.
Amennyiben tehát életre, ráadásul értelmes lényre lelünk a világűrben, annak a létrendi alá-fölérendeltségben elfoglalt helyéről teológiai döntéseket kell majd hozni: növény? állat? értelmes lény? van lelke? ő is föltámad? érte is meghalt a Megváltó? vagy érte Isten egy másik megváltástörténetben avatkozott be?
Mindez persze majd a jövő teológusainak lesz a gondja, ha egyáltalán ilyen helyzet előadódik; amire azonban nagy figyelmet kell fordítaniuk, az az, hogy ne népirtással, faji megkülönböztetéssel, rabszolgasággal, háborúval fecséreljék el az emberek a harmadik fajtájú találkozás idejét, kultúraközi párbeszéd helyett.

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Radnóti Zoltán
rabbi

A „vallás szerepe” – ez egy elég tág fogalom, én inkább arról írok, hogy ha én lennék a mars bolygó zsidó közösségének a rabbija, mit tennék.
Ha letelepedne egy amerikai ember a Marson, ő, ott nem tudná újjáteremteni az amerikai hagyományt, ám ha egy vallásos zsidó telepedne le, akkor ő képes volna újra felépíteni a judaizmust.
Mi az oka ennek? Maguk a héber kifejezések mesélnek. A zsidóság alapkönyve: a Tóra. A szó jelentése: tanítás, törvény. Azaz alapelvek. A zsidó gyakorlati vallásjog neve héberül: „háláhá”. A szó jelentése: az út, amin járni kell. Azaz, ha egy zsidó ember ismeri a „Törvény”-t és az „Út”-at, akkor jó eséllyel tudja a közösségét a Tóra útján vezetni.
Ezzel párhuzamosan egy hagyományőrző zsidó közösség erkölcsi és etikai elvei – a tórai 3500 esztendős alapokra fog épülni. Majd megtanítanám, hogy a zsidóság tudatos megélése nem más, mint a vallási, identitásbeli, történelmi sorsközösség vállalása. Ez a nép egységét és a nép jövőjét jelenti. A közösség szellemi középpontban a megbánás, azaz az újrakezdés lehetősége áll. Egyértelmű különbséget kell tenni jó és rossz között, és ez tanulható lehetőség.
Elmondanám, hogy nem vagyunk versenyben senkivel, csakis önmagunkkal, és reméljük, hogy mindenki hasonlóan éli meg.
Istennel szép viszonyt kell kialakítani, hiszen Ő-t az érdekli, hogy vajon őszinték-e az erőfeszítéseink.
Isten nem kéri, hogy a lehetetlen dolgokat tegyünk, és parancsolatokat kaptuk, hogy emberi lények legyünk, nem pedig angyalok.
Engedtessék meg egy személyes példa…
Emlékszem, amikor a lányaim az első lépéseiket megtették. Talpra álltak, tettek néhány lépést, majd arccal a földre estek. Tapsoltunk. Örültünk… Együtt mondtuk: „hajrá Miri!”, majd „hajrá Liza!” De ha jobban szemügyre vesszük, mi is történt? A gyerek elesett… Nem kellene inkább szomorkodnunk vagy sírnunk? A válasz nyilvánvaló! A szülő nem azt nézi abban a pillanatban, hogy a gyermek elesik-e, vagy sem. Mert elesik… Hanem, hogy tett egy pár lépést – a jó irányba.
Ha egy új bolygón elkezdeném felépíteni a zsidó kolóniát, akkor ez vezetne. Tudom az irányt. Tudom az utat. Tudom a tanítást. Azaz képes vagyok rekonstruálni a hitéhez és történelméhez hű zsidó közösséget – bárhol is a világban.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Sulok Zoltán Szabolcs
muszlim hitoktató

Az iszlám szerint Isten teremtette a világegyetemet és mindent, ami abban található, ahogy a Koránban áll: „Allahé [mind]az, ami az egekben és a földön van és [mind]az, aki közöttük van. Megteremti, amit akar. Allah mindenek fölött hatalmas.” (5:17). Továbbá Isten azt is mondta a Koránban: „És olyasmit [is] teremt, amiről nem tudtok.” (16:8). Az idézetek alapján egyáltalán nem kizárt, hogy az élethez szükséges feltételek az univerzum más bolygóin is megtalálhatók vagy létrehozhatók. Mivel a Korán nem foglalkozott a kérdéssel, az ember túlvilági boldogulása szempontjából ez a téma közömbös.
Az iszlám ösztönözte az embereket a teremtés kutatására: „Megmutatjuk nekik a jeleinket az univerzumban és saját magukban, amíg nyilvánvalóvá válik nekik, hogy ez (a Korán) az igazság.” (Korán 41:53). Így az univerzum felfedezése, csodáinak megismerése és kutatása, illetve az abban található dolgok felhasználása az igazságosság, a méltányosság, a megőrzés és a felvirágoztatás jegyében egyáltalán nem tilos. Ugyanakkor az iszlám kifejezetten hangsúlyozza, hogy az ember helytartónak teremtetett a földre. Ezért nem lehetséges az, hogy a földön kialakult problémákat megoldatlanul hagyva új lakhely után nézzen, hiszen a föld az ember felelőssége, amiről számot fog adni Isten előtt.
Továbbá az iszlám hit egyik pillére az Ítélet Napjába (vagyis a világ végébe) vetett hit. Ennek értelmében a jelenlegi világnak egyszer eljön a vége ugyanúgy, ahogy minden ember evilági élete is véget ér. A világegyetem más bolygóinak a meghódítása a világ végét nem tudja sem megakadályozni, sem pedig késleltetni. Így az iszlám szerint a világ vége elkerülhetetlen, eljövetelének ideje sem igazán fontos (hiszen ezt csak Isten tudja), a lényeg az, hogy az ember mivel készül erre a napra, azaz hogyan él és milyen tettekkel várja a találkozást Istennel.

Alien UFO saucer
Forrás: Thinkstock

Tornóczky Gusztáv József
hindu/vaisnava oktató

Az emberiség nem hódította meg a világűrt és kolóniákat sem tud létrehozni rajtuk. Nagy előrelépés lenne, ha összhangban tudnánk élni itt a Földön az anyatermészettel és egymással.
A vaisnava szentírások részletes információt adnak univerzumunk felépítéséről és a különböző bolygókon található életről. Szép leírást olvashatunk a Srímad-Bhágavatam 5. Énekében erről a témáról. A tanítások szerint az univerzumunk 3 fő részből áll: 1. felső vagy mennyei bolygók, ahol jámborok élnek; 2. középső bolygók, amelyek közé a Föld is tartozik; és 3. alsó bolygók, ahol a szenvedés az uralkodó. Hogy egy élőlény melyik bolygórendszerben él, azt jámborsága és Istenhez fűződő kapcsolata dönti el. A legjámborabbak élnek a legjobb lehetőségek között, a legkevésbé jámborak pedig a legkorlátozottabb bolygókon. A Földön jámbor és kevésbé jámbor jellemzőket egyaránt találunk az emberekben, ezért ez a középső bolygók egyike. Technikai eszközök segítségével nem lehetséges a bolygóközi utazás, hiszen Isten terve alapján az Ő jóváhagyása kell ahhoz, hogy valaki egy adott bolygóra eljusson és ott éljen a korábban említett jámborsága alapján és ezt “kitrükkölni” nem lehet. A vallásos emberek célja az istenközelség megélése és ezért nincs semmi jelentősége, hogy hol vannak a világban – hiszen Istennel élnek elégedetten már most. Az anyagi teremtésen túl létezik Isten hajléka, a lelki világ, ahová a hívő halála után el szeretne jutni, hogy ismét örökké Vele élhessen.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.