2029 áprilisában egy különleges aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett. A 99942 Apophis jelű, körülbelül 370 méter hosszú űrkőzet-darab kevesebb mint 32 ezer kilométerre fog haladni mellettünk, ami csillagászati mércével elég közelinek mondható, de nem annyira, hogy az Apophis közvetlen veszélyt jelentsen a Földre.
Alessandro Rossi asztrodinamikai kutató a Science Alertnek elmondta, az Apophis pályájának kezdeti animációi láttán rögtön azon kezdett tűnődni, fennáll-e a lehetősége annak, hogy az aszteroida találkozzon egy az ember által hátrahagyott űrszeméttel. Mint azt a kutató jelezte: ahogy az aszteroida a Föld mellett elsuhan, bolygónk gravitációja elég erősen fogja húzni ahhoz, hogy megváltoztassa a forgását, és akár aszteroida-rengéseket is kiváltson.
Amikor Rossi fizikus társával, Giulia Schettinóval megvizsgálta, hogy az aszteroida találkozhat-e ember alkotta törmelékkel a geoszinkron pálya (GEO) körüli régión – a Föld körüli, több tízezer kilométerre kiterjedő téren – való áthaladása során, arra számítottak, hogy kevés okot találnak az aggodalomra. A legtöbb ember alkotta törmelék ugyanis sokkal közelebb kering a Földhöz, mint amilyen pályán az Apophis repül.
Egy nullkísérletre számítottam, azaz arra, hogy nem lesznek kölcsönhatások. Éppen ezért nagyon meglepett annak a lehetősége, hogy egyes objektumok akár néhány kilométernél is közelebb kerülhetnek az aszteroidához.
– mondta Rossi.
A legtöbb esetben minden rendben megy, a kutatók meglepetésére azonban van egy kicsi, de nagyon is reális esélye annak, hogy a GEO-ban valami nekicsapódik Apophisnak. Ez azonban nem olyan veszélyes, mint amilyennek elsőre hangzik: az űrszemét ugyanis nagy valószínűséggel nem tudja jelentősen megváltoztatni az aszteroida pályáját, inkább az a probléma, hogy így nem fogják tudni pontosan megfigyelni azt, hogyan alakul át az Apophis a Föld melletti elrepülés során.
Akárhogy is, két űrszonda – az ESA RAMSES missziója és a NASA OSIRIS-APEX missziója – példátlan részletességgel figyelheti majd meg a találkozást.
A kutatók az érdeklődők megnyugtatása végett jelezte, hogy egy esetleges ütközés sem váltana ki elszabadult Kessler-szindrómát. Ez a láncreakció azt jelentené, hogy a tárgyak közötti ütközések még több törmeléket generálnak, növelve a jövőbeni balesetek valószínűségét. Egy korábbi kutatás szerint egy ilyen esemény során 3 nap sem kellene ahhoz, hogy megsemmisüljön az emberiség teljes műholdhálózata.
